Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Novák Veronika: Roma oklevelek és kiváltságlevelek az Esterházy család levéltárában
Roma oklevelek és kiváltságlevelek... szólítja meg, hanem a városok, falvak elöljáróit, katonai tisztviselőket és a többi rendet, vagyis más nemeseket is. Az 1773-ban elrendelt pozsony megyei roma összeírásokban az Esterházy család földesúri körébe tartozó mezővárosokban és falukban a romák megélhetési forrásaként főleg a muzsikálás van feltüntetve. /19/ Teljes mértékben érvényes ez a galántai 15 roma családra valamint a szeredi romákra is. Az összeírásban mindannyiuk foglalkozásául a muzsikálás van feltüntetve, ugyanakkor a gyermekeikről is feltünteti az összeírás, hogy azok zenét tanulnak. Talán ennek tudható be, hogy Galántáról és környékéről több ismert cigányprímás származott a 19. de még a 20. századból is. /20/ A 19. század kilencvenes éveiben pedig a galántai vasútállomásra befutó gyorsvonatokat is cigányzene köszöntötte. /21/ A 19. században a Galánta környéki zenészek Budapesten, Bécsben és Pozsonyban is ismertek voltak. A 18. századi roma összeírásokat részletesebben szemügyre véve, feltűnik az is, hogy ma a legtöbb esetben ugyanazon családnevekkel találkozunk az egyes községekben, mint a 18. században, vagyis több, mint kétszáz éven át maradtak fenn az egykori Pozsony megye községeiben az összeírásban feltüntetett családnevek. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az Esterházy család gazdasági politikája is. A család tagjai, mint azt az 1751-ben öt muzsikus számára kiadott kiváltságlevél is bizonyítja, kedvelték a jó zenét és minden bizonnyal a jó szórakozást is, aminek valószínűleg addig nem tapasztalt formájával éppen a romáknál találkoztak. Az udvari muzsikusi rangra való emelés pedig egy kiváló muzsikus tradíciót indított el, amely hatással volt a régió zenei hagyományaira, fejlődésére. Jegyzetek: 1. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben.VII. Budapest 1901, 569. o. 2. Nagy P.: A magyarországi cigányok a rendi társadalom korában. Kolozsvár 1998 3. Blazovich, L. Érszegi,G. Turbuly, É.: Levéltárak - Kincstárak, Budapest-Szeged 1998. 388-389. o. 4. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben VII. Budapest 1901, 569. o. 81
