Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Novák Veronika: Roma oklevelek és kiváltságlevelek az Esterházy család levéltárában
Novák Veronika tercei ispán megengedte, hogy Barcsay Péter és Tamás birtokukon jobbágyként letelepítsen négy romát. Mint az az elmondottakból kitűnik, a romákról szóló legrégibb hiteles írásbeli adat, valamint a legrégibb számukra kiadott kiváltságlevél kiadásának éve teljes pontossággal csak az érintett korszak, vagyis a 14. század, valamint a 15. század első felében kiadott oklevelek teljes közreadása után lesz eldönthető. Minden kétséget kizárva azonban hitelesek Mátyás király 1478 és 1487-ben kiadott kiváltságlevelei a romák számára. Az utóbbi szövege a közelmúltban jelent meg ismételten. /3/ Az utóbbi oklevéllel Mátyás király kivonta a brassói vár erődítésénél dolgozó romákat, akiket „egyiptomiaknak“ nevez, az erdélyi vajda hatásköre alól. Az oklevélből az is kitűnik, hogy a címzettek már korábban is kaptak ilyen kiváltságot. További uralkodók is adtak ki roma kiváltságleveleket, így Ulászló 1492-ben és Izabella királynő 1557-ben. /4/ Az uralkodókon kívül a földesurak is adtak ki okleveleket és kiváltságleveleket a romák számára. Az Esterházy család cseszneki, semptei és zólyomi ágának levéltárában több ilyen oklevél maradt fenn. Közülük kilencet Thaly Károly ismertetéséből /5/, kettőt pedig a Szlovák Nemzeti Levéltárban őrzött Esterházy levéltárból ismerünk. Az oklevelek tartalmából kitűnik, hogy még legalább három hasonló oklevelet adtak ki a család tagjai a romáknak. Az Esterházy család 1421-ben szerzett vagyonrészt Galántán /6/, majd a semptei uradalom megszerzése után 1642-ben vált Pozsony megye településeinek egyik legjelentősebb földesurává. Természetesen Magyarország egyéb megyéiben is jelentős birtokkal bírtak. A család tagjai közül többen jelentős katonai, egyházi és közéleti tisztséget is betöltötték, s közismert, hogy a kultúra mecénásai is voltak. Udvari zenészeik között több ismert zeneszerzőt, köztük Joseph Haydnt is megtalálhatjuk. A török háborúk után a 17. század utolsó negyedében, valamint a 18. század első felében uradalmaikon komoly gazdasági fellendülés tapasztalható. A török időben ért veszteségeket, főleg az elpusztult vagy megritkult falvak lakosságát igyekeztek új telepítésekkel megerősíteni. Nem véletlen tehát, hogy a roma közösségeket birtokaikon szabadon engedték vándorolni, hogy így részükre bizonyos munkát is végezzenek. Az oklevelekből az is kitűnik, hogy a család tagjai igyekeztek az egyes roma 76
