Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből
A csallóközi romák történelméből Komáromi járás: Bertók, Döme, Farkas, Katona, Kovács, Kurucz, Lakatos, Lévai, Mészáros, Mezzei, Piroška, Sárközi, Stojka, Veszprémi. Vágsellyei járás: Bittó, Bujkó, Burdy, Döme, Farkaš, Horváth, Karvay, Kovács/Kováő, Kulina, Kuruc, Kürthy, Lakatos, Mezzei, Oláh, Patkoló, Šárkôzy, Stojka, Veszprémi. Szenei járás: Bittó, Kukkó, Kuruc, Lakatoš, Mészáros, Oláh, Piroška, Rigó, Salay, Sárközi, Sipos, Stojka, Vörös. Figyelemre méltó az a tény, hogy mind a nyolc vezetéknév, amely az 1782-es összeírásban feltűnt, jelen volt az 1924- es összeírásban is. Míg a Daniš, Mezzei, Rigó, Sárközi és a Sipos nevek a legelterjedtebbek, a Buga vezetéknév csak Dunaszerdahelyen fordul elő, a Mundi Tallóson és Csallóközcsütörtökön, az Újvári Éberhardon és Kismagyaron. Az a tény, hogy a feltüntetett vezetéknevek az említett régiókban a mai napig előfordulnak, bizonyítéka annak, hogy a romák ezen a területen már a 18. században letelepedtek. A romák történelmének legszomorúbb fejezetei közé tartozik a második világháború alatti üldöztetés. E korszakkal foglalkozik munkájában Nečas Ctibor. Elsősorban a Szlovák állam területén elő romáknak szentel figyelmet, de munkájában röviden a Magyarországhoz csatolt területeken élő romák helyzetével is foglalkozott. /22/ Ebből megtudhatjuk, hogy a magyarországi romaellenes intézkedések hasonlóak voltak Németország más csatlós államaiéhoz, és Szálasi Ferenc nyilas pártjának hatalomra jutása, 1944 októbere után adták ki őket. A romákat a Magyarországhoz kapcsolt területekről leginkább a Komáromban lévő gyűjtőtáborba vitték, ahonnan a német koncentrációs táborokba hurcolták őket, főleg Dachauba. Ezen intézkedések áldozatainak száma eddig ismeretlen. Az üldöztetések a II. világháború végén fokozódtak, ennek szomorú példája a Csallóközből is ismert. A nyugat irányába történő visszavonuláskor a Szálasi csapatok Gyalla környéki romákat hurcoltak magukkal. 1945. március 30-án Vásárúton álltak meg, még este az 53 felnőttből és 7 gyermekből álló roma csapatot a tőkési Kis-Duna ágához vitték, ahol mindannyiukat agyonlőtték. /23/ A közelmúltig a romák II. világháborús üldöztetéseiről kevés szó eshetett, ez a téma hazánkban az elmúlt 40 évben tabu volt (hasonlóan, mint a romák történelme, nyelvük, kultúrájuk), ezért erről az időszakról még jelenleg is 69
