Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Weinbergerová Mária: Zsidó települések Szlovákia területén

Weinbergerová Mária

Alsó- és Felsőszeli - a felsőszeli hitközség kb. a 18. század felében keletkezett. Volt itt zsinagóga, imaház - bet hamidras, iskola és rituális fürdő. A hitközség ortodox jellegű volt és a galántai rabbinátushoz tartozott. Alsószeliben csak kevés zsidó élt és a felsőszeli zsinagógát látogatták. Mindkét községnek saját, külön temetője volt. 1851-ben Felsőszeliben 8, Alsószeliben 4, hét évvel később 25 illetve 18, 1919-ben Felsőszeliben 160, Alsószeliben pedig 36 zsidó élt.

Alistál - joggal feltételezhető, hogy a zsidók már régóta éltek itt, habár a levéltári forrásokban csak a 19. századból származó feljegyzés maradt fenn róluk. A hitközségben Juda Szeniczei rabbi tevékenykedett. 1851-ből nincsen semmi adatunk a zsidók létszámáról, 1858-ban 156-an, 1919-ben pedig 69-en voltak. Létezett itt iskola, sőt, jesiva is, melynek élén Goldmann Salamon állt. A községben zsinagóga is működött.

Dunaszerdahely - nagy a valószínűsége, hogy ebben a helységben már az első frásos feljegyzés előtt is éltek zsidók. Az első írásos adat a 18. század második feléből származó összeírás, mely szerint a dunaszerdahelyi rabbinátushoz 500 zsidó tartozott. 1761-ben Simon Dávid látta el a rabbi tisztségét. A keresztényekkel való együttélés valószínűleg jónak minősült, ugyanis a zsidó közösség létszáma néhányszor meghaladta a keresztény lakosok számát. Ez a jelenség a mai Szlovákia területén inkább ritkaságnak számított. Dunaszerdahelyen híres rabbik - tudósok tevékenykedtek. Közülük kiemelkedő egyéniség volt Jehuda Aszód, ki a későbbiek folyamán rabbiként működött Senicén, ahol az általa létesített jesivát vezette. A jesivának több mint 100 hallgatója volt. Dunaszerdahelyre való érkezése után az egyházközség és a jesiva színvonala megemelkedett. A városban két zsinagóga működött, melyeket azonban az ötvenes években lebontottak. A jó együttműködés szimbólumaként szolgált a keresztény lakosok számára létesített kádfürdő a zsidó mikve - rituális fürdő szomszédságában, és maga a tény, hogy a város is hozzájárult az idős zsidó lakosok otthonának anyagi fenntartásához. 1851-ben Dunaszerdahelyen 1175 zsidó élt (1075 keresztény lakossal szemben), 1919-ben 2463 zsidó és 2295 katolikus, és a háború előtti korszakban kb. 4000 zsidó élt itt.

56