Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán

Ivan Mrva Kassán, Sopronban és Nagyváradon. Ugyanezen városok­ban katonai és csendőrparancsnokságok, pénz- és adó­­igazgatóságok, valamint főbírósági hivatalok alakultak. A megyék élére hivatalnokokat és nagyszámú segédhivatal­nokokat neveztek ki. Minden szolgabírói járásban adóhiva­talt, a megyék székhelyén pedig adófelügyelőségeket léte­sítettek. A bíróság és a közigazgatás elkülönítésének kö­vetkeztében minden megyeszékhelyen, esetünkben Nyitrán és Pozsonyban, megyei hatáskörrel bíró bíróságot, és min­den járási székhelyen, esetünkben Galántán, Vágsellyén, és Újvárban járásbíróságot állítottak fel. A megszaporodott hivatalnoki állások betöltéséhez nem volt elegendő hivatal­nok. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy többen nem akartak a forradalmat leverő udvar szolgálatába állni (pasz­­szív rezisztencia), vagy a forradalom ideje alatt tanúsított magatartásuk miatt nem voltak megfelelők. Mindazok, akik a forradalom alatt a vármegyegyűlésen vagy pedig a kor­mányszervekben tevékenykedtek, esetleg az országgyűlés tagjai voltak, vagy fegyverrel a kezükben harcoltak, az érvé­nyes rendeletek szerint 1855-ig alakalmatlannak minősül­tek állami szolgálatra, de magánügyvédi gyakorlatot sem folytathattak. így történt, hogy nagyon sok művelt, hazai származású szakember nem kaphatott állást az új hivata­lokban. A hivatalnokok hiányának további oka a német nyelv nem megfelelő szintű ismerete volt. A központosított közigazgatás bevezetésével hivatalos nyelvként ugyanis csak a német nyelv szolgált, csak az ügyfelekkel való köz­vetlen kapcsolatban lehetett a nép nyelvét használni. így a cseh, a morva és természetesen az osztrák hivatalnokok is tömegesen foglalták el a Magyarországon megüresedett állásokat. Még a szlovák nemzetatya, Štefan Marko Dax­­ner is megerősítette emlékirataiban, hogy ezekben az idők­ben „ eredeti lakos csak mintegy mutatóba volt itt—ott talál­ható". /10/ Legmarkánsabb példái az elmondottaknak a kerületi hi­vatalok voltak. A hivatalnoki tisztségeket betöltő személye­ket a köznép gúnyosan Bach huszárainak nevezte. Sokuk­nak nem volt megfelelő szaktudása sem. Hivatalnokosko­­dásuk a belügyminiszter, Bach bukásával be is fejeződött. Döntő többségük már 1860 tavaszán elhagyta Magyaror­szágot. Ez volt a cseh hivatalnokok első migrációja a mai Szlovákia területére. Annak ellenére, hogy tevékenységük 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom