Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Jozek Klačka: Horvátok belelepülése Nyugat-Szlovákiába
Jozef Ktačka birtokában levő Dévény, a korlátkői uradalom, Berencs és Szomolány, melyek Nyáry Ferenc birtokában voltak, a Czobor János kezében levő éleskői uradalom és Holies, a jókői uradalom, mely Országh Mihály birtoka volt, a Fuggerek és Thurzók kezében lévő Vöröskő, az lllésházyak birtokai és a galgóci uradalom. Számokban nehéz kifejezni a település lakottságát, mivel nincsenek közvetlen iratok vagy statisztikai adatok a lakosság betelepítéséről. /20/ A források alapján megállapíthatjuk, hogy 115 helységben fordulnak elő horvátok, s közülük kb. 30-ban a lakosság többségét alkották. Azokban a falvakban, ahol többségben voltak, sok esetben a helység neve is megváltozott. /21/ Néhány uradalom urbáriumából is látható a telepesek többségi aránya. A vöröskői uradalom az 1543. évi urbárium adatai szerint 293 horvát telepes családot fogadott be. A stomfai uradalom 1592. évi urbáriuma szerint az uradalom területén élő 570 családból 287 horvát parasztcsalád volt, nem szólva a házatlan zsellérekről és napszámosokról, akiket az urbárium nem tart nyilván, s kiknek túlnyomó többségét bizonyára horvát telepesek alkották. Néhány falu a horvát telepeseknek köszönheti létrejöttét, vagy újjászületését. /22/ Abban az esetben, ha a telepesek, bevándorlók egyénenként, vagy nem egyidőben jöttek, a korabeli dokumentumokba általában a Chorvát vezetéknévvel írták be őket, bár néha előfordult, hogy a vezetéknév helyett a foglalkozást (mesterséget) jegyezték be, a származási helyet, stb., aminek alapján lehetetlen őket besorolni a horvát telepesek közé. Arra a kérdésre sem tudunk kielégítő választ adni, honnan jöttek a telepesek. Leginkább a nyelvészet segíthet ebben. Horvátországban a 16 - 17. században nagy etnikai mozgások mentek végbe, így Horvátország mai nyelvjárási képe nem azonosítható a horvátok Nyugat- Szlovákiába telepítése idejéből fennmaradt nyelvjárásokkal. A helyzetet csak bonyolítja a telepesek tájszólásainak a keveredése: a ča - zók, kaj - ozők és a što - zók (óakavei, kajkavei, štokavci). /23/ A ča - zók a 16. században éltek a Kupa és a Száva közti térségben, Una felé keletre. Kaj - ózó tájszólásban Nyugat-Szlavóniában beszéltek egészen az Una folyónak a Szávába való torkolatáig húzódó térségben. /24/ A telepesek eredeti lakhelyére vonatkozó történelmi források nagyon hézagosak. 1536-ban a jókői uradalom hivatalnoka a Zengg-ből (Senia) származó Klekovics 30
