Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bukovszky László: A szlovák - magyar lakosságcsere 1946 - 1948
A szlovák-magyar lakosságcsere 1946-1948 és annak környékére és Csehországba kerültek, így a lakosságcsere első szakasza nem érintette a csallóközi és a mátyusföldi településeket. Eközben tovább folyt a magyar lakosság deportálása a Szudéta-vidékre, amely megfelelő okot adott a magyar kormánynak, hogy a kölcsönös lakosságcsere megvalósítását elnapolja. Gyöngyösi külügyminiszter 1946. december 17-én kijelentette, hogy Magyarország a lakosságcsere végrehajtásához csak azután járul hozzá, ha Csehszlovákia felülvizsgálja a magyarok csehországi deportálását. 1947 elején a csehszlovák fél ezért a vitás kérdések megoldására kormányközi tárgyalásokat javasolt. A magyar kormány a tárgyalások megkezdését a tömeges deportálások leállításának feltételéhez kötötte. Hosszas huzavona után március 1-vel megálljt parancsolt a csehszlovák kormány a deportálásoknak és megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások Prágában. /30/ Egyhetes egyeztetések után azonban ezek is megszakadtak, és végül jugoszláv közvetítéssel a magyar fél elfogadta a kölcsönös lakosságcsere megkezdését. /31/ A lakosságcsere lefolyása A megszakadt prágai tárgyalások pozsonyi folytatásán a magyar fél javaslatára a kölcsönös lakosságcsere megkezdésének időpontja 1947. április 8-ra volt kijelölve. /32/ A közös megegyezés alapján a magyar kisebbség áttelepítésével járó költségek a magyar államot, az áttelepülő szlovákoké pedig Csehszlovákiát terhelték. Ennek értelmében a szlovákiai magyarok áttelepítésének szállítási eszközeit a magyar, míg a magyarországi szlovák kisebbség részére a csehszlovák telepítési szervek biztosították. És éppen ebből adódott az első kellemetlenség, ugyanis a magyar fél a megegyezett időpontra nem tudta biztosítani a megfelelő járműveket a szlovákiai magyarok első transzportjánál, így azokat a csehszlovák hatóságok önkényesen maguk állították össze. A paritásos csere végrehajtása Szlovákiában a Galántai és a Lévai körzetben kezdődött. Az első szlovákiai magyarokat szállító transzport bevagonírozása 1947. április 7-én, 17.20-kor kezdődött a Galántai járásban, Nagymácsédon. /33/ A faluban megjelent csehszlovák teherautók óriási borzalmat keltettek. Az áttelepítésre kijelöltek csak a rendőrség és a katonaság közbelépése után vol-197
