Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bukovszky László: A szlovák - magyar lakosságcsere 1946 - 1948
Bukovszky László szág 18 CsÁB körzetében - 1066 településen - 97 610 személyt írtak össze 51 947 ha földingatlannal és 14 750 házzal. /19/ Ez a szám jóval elmaradt a Beneš és Okáli által korábban megfogalmazott 450-477 ezres magyarországi szlovák kisebbség létszámától, de ugyanakkor elmaradt a CsÁB előzetes elvárásától is. A magyar kormány tiltakozására ez a szám a jelentkezési ívek részletes áttanulmányozása során 92 390 főre csökkent. /20/ A toborzás végeredménye tulajdonképpen mindkét fél számára csalódással ért véget. A magyar kormány nem feltételezte, hogy a hazai szlovák kisebbségen belül majd 100 ezer személy jelentkezik az önkéntes áttelepülésre. A csehszlovák kormány viszont a 100 ezres népcsoport paritásos cseréjével semmiképpen sem tudta végérvényesen megoldani az ún. magyar kérdést Szlovákiában. A propaganda és az összeírás időszaka óriási energiájába került a CsÁB munkatársainak. Több százezer propagációs kiadványt /plakátot, röplapot, könyvet/ osztottak szét és több ezer toborzógyűlést, kultúrestet rendeztek a magyarországi szlovákok körében. Ugyanakkor teljesen az áttelepülésnek rendelték alá a Szlávok Antifasiszta Frontjának a tevékenységét és annak szócsövét a Sloboda c. lapot. /21/ A jelentkezők túlnyomó többsége elsősorban gazdasági érdekből döntött az áttelepülés mellett. Ugyanakkor egy jóval szűkebb csoport áttelepülési szándékát a nemzeti meggyőződés vezette. A propaganda időszakában a CsÁB munkatársai elsősorban Magyarország rossz gazdasági helyzetével érvelve próbálták meg az embereket rávenni, hogy szülőföldet váltsanak. A határon túl, Szlovákia területén jóval nagyobb visszahagyott magyar tulajdont, ingatlant ígértek az érdeklődőknek. Az áttelepülés lehetőségének ténye két táborra osztotta a magyarországi szlovák kisebbséget. Megosztotta nemcsak a több évszázados közösségeket, de az egyes családokat is. Az ebből származó ellentétekre mutat rá Andrej Žiak az SzNT képviselője. Magyarországi látogatása során nyert tapasztalatairól így ír: „a helyi magyarok rendesebben viszonyulnak az áttelepülésre jelentkezettekhez, mint a maradni szándékozó szlovákok, akik a szó szoros értelemben elűzik, elüldözik őket.“/22/ Az áttelepülés kapcsán a magyarországi szlovákok 3 társadalmi csoportot al-194