Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben

Az első földreform és a belső kotonizáció... bári, nagyszarvai, tárnoki és a csölösztői határból. A 24 te­lepes közül 20 hektáron felüli földterületen 5, háromtól 6 hektárig terjedőn 17 és három hektáron aluli területen 2 telepes gazdálkodott. A telepnek 103 lakosa volt. Az isko­laköteles gyermekek a telepen létesült szlovák tannyelvű iskolát látogatták. A telepesek körében a Szlovák Liga he­lyi szervezete aktív tevékenységet fejtett ki. A gazdasági bi­zottság elnöke Ján Pančík, majd Alexander Packa volt. A sülyi kolónián többségében morva telepesek éltek, össze­sen 15 család. Rajtuk kívül a korabeli statisztika szerint vi­szont élt még a telepen 5 szlovák és 4 magyar család is. 1938 és 1945 között a telep szintén Magyarországhoz tar­tozott. Tőnyepusztai telep, Tőnye község határában terült el. Az írásos források már 1254-1255-ben említik a községet. A községet a tőnyepusztai teleppel együtt 1940-ben Alistál­­hoz csatolták, melynek ma is része. A kisebb telepek közé tartozott, hiszen csak 9 szlovák evangélikus vallású család települt ide, akik a somorjai Pálffy nagybirtok felosztásából jutottak földhöz, összesen 261,4141 hektáros területhez. Minden gazdasági egység több mint 20 hektár földön gaz­dálkodott. A telepnek 1929-ben 46 lakosa volt, a gazdasá­gi bizottság elnöki tisztségét Martin Ambrus töltötte be. Erzsébetmajor, új nevén Holúbkov, 1936-ban egyesült Miloslavov községgel. A béke-gombai nagybirtok felosztá­sával jött létre, amelynek eredeti tulajdonosa Wiener- Welten Rudolf volt. A telep Csallóközcsütörtök kataszteré­ben alakult 69 telepescsaláddal 537,32 hektár juttatott mezőgazdasági földingatlanon. A telepen 50 szlovák, 11 morva és 8 magyar család volt, összesen 340 lakossal. A mintegy 50 iskolaköteles gyermek a telepen létesült isko­lát látogatta. A helyi gazdasági bizottság elnöke Ján Kadér­­ka volt. A telep későbbi sorsa teljesen összefonódott Miloslavowal. 1926-ban újabb 3 telep jött létre a Csallóközben: Fakó, Nagylég, Szentmihály. Fakó telep, Eredetileg Fakópuszta, ma Úszor része. A nagyszarvai Pongrácz-féle nagybirtokból hozták létre Úszor és Béke kataszterében. A telepre került 31 család össze­sen 366,5313 hektár területhez jutott. Több mint 20 hek­táros ingatlanon 7, háromtól hat hektárig terjedő ingatla­non 14, míg három hektártól kisebb ingatlanon 10 telepes 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom