Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben
Eva Vrabcova kezdeményezett a telepítés támogatására. Elnöke J. Voženílek javaslatára a telepítés kérdéseivel foglalkozó rezortközi bizottság alakult. A bizottság a kormány jóváhagyásával 1928 márciusában kezdte meg munkáját. Tagjait a 13 minisztérium képviselői, valamint az Állami Számvevőszék képviselői alkották. Öt albizottságot foglalt magába a telepítéssel összefüggő kérdések megoldására. /12/ Viszonylag bonyolult volt a telepek irányítása. Az Állami Földhivatal Telepítési Osztálya a telepek és az egyes hivatalok közötti kapcsolatfenntartás céljából létrehozta a helyi gazdasági bizottságokat. Tagjait a telepesek képviselői alkották. Fő feladatuk a telepesek és a Telepítési Osztály közötti kapcsolat fenntartása volt, ugyanakkor a telepek gazdasági tanácsadói szerepét is ellátták. Általában a bizottság négytagú volt. Az elnököt és a tagokat a telepesek a telepítési szakosztály jóváhagyása mellett választották. Különböző feladatokat láttak el, nemcsak az egyes telepek mint egészek, de az egyes telepesek ügyében is. Az újonnan alakult telepek közigazgatásilag az anyaközségek hatáskörébe kerültek. Az anyaközség megjelölésen azt a települést értjük, amelynek területén (kataszterében) megalakult az új kolónia. A telepek növekvő ügyvitele néhány járási hivatalt arra ösztönzött, hogy az adott telepen közigazgatási bizottságot létesítsen. Ezt követően a telepek közigazgatási irányítása már nem volt egységes. A belügyminisztérium a felmerült problémát úgy oldotta meg, hogy a telepeket esetleges önállósulásukig közigazgatásilag az anyaközségek önkormányzati szerveinek rendelte alá. A gazdasági bizottságok ezután csak tanácsadói testületek maradtak. A telepek közigazgatási önállósulása az évek folyamán fokozatosan került előtérbe. Gyökeresen különböztek környezetüktől nemcsak létrejöttük miatt, de fejlődésükkel és szervezetükkel is eltértek a szomszédos településektől. Önállósulásuk alapfeltétele az elegendő számú állandó lakos volt. 1934 végéig Szlovákiában összesen 56 telepet (kolóniát) hoztak létre 1996 gazdasági egységgel. Az egy gazdasági egységre eső átlag juttatás 12,4 ha ingatlant tett ki. Ezek közül 1934-ig 7, 1938-ig viszont 13 telep-kolónia fejlődött önálló községgé: Bottovo, Bozita, Dögös, Flodžovo, Flviezdoslavov, Jesenské, Józsefmajor, Örmény, Miloslavov, Mudroňovo, Slávikovo, Šrobárovo, Štefánikovo 174
