Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Horváthová Margita Pozsonytól keletre, a mai Malomliget (Mlynské Nivy) területén a Duna folyó medre szerteágazott, így számos sziget és szigetecske alakult ki. A középkori királyi út nem vezetett egyenesen keresztül ezen a térségen, mivel többször is át kellett volna haladnia a Duna medrén, hanem az északi part mentén a malomligeti ág mellett húzódott. így az út megkerülte a vizet, csak egyszer haladt rajta keresztül. Az út Vereknyén, Szunyogdin, Püspökin keresztül vezetett tovább a Csallóközbe. 1374-ből ismeretes az első olyan adat, amely ezt a révet „felsőnek“ nevezi. A felső rév német és magyar változatát (Oberufer, Főrév) átvette a Főrév falunév is, amely az átjárótól nyugatra keletkezett, minden bizonnyal később, mint a szomszédos Vereknye. Főrév lakosairól fennmaradt legrégibb adat 1382-ből származik, Heyden János végrendeletében található, aki maga is Ober Urfauban telepedett le. Fokozatosan további telepesek érkeztek, némelyüknek a közeli rév nyújtott megélhetést. A révvel kapcsolatban további adatot már csak V. László 1441-ben kelt adománylevelében találunk. Ekkor Főrévet a dunai révvel és más csallóközi falvakkal együtt a király Rozgonyi Istvánnak és Rozgonyi Györgynek adta. 1441- ben ők csatolták Főrévet és Vereknyét is a pozsonyi várbirtokhoz. A főrévi lakosok életéről elsőízben az 1574-ben készült pozsonyi várbirtok úrbéri összeírásából szerzünk tudomást. Főrév bírája akkor Eau Balázs volt, rajta kívül még 16 telepes, közte 3 zsellér élt a faluban. Hasonlóan Vereknyéhez 13 jobbágytelek volt összeírva. A lakosok fele magyar volt, rajtuk kívül németek és szlovákok is éltek a községben. Szántóföldjük nem volt. Többnyire csak a gyümölcsösökben és a réteken gazdálkodtak, amelyeket gyakran fenyegetett az árvíz. A telkek nagysága és az alattvalók kötelességei ugyanolyanok voltak, mint Vereknyén. A 16. század végén, és a 17. század folyamán a német országrészekből sok menekült érkezett Pozsony vármegye területére. Vallási nézeteik miatt kellett elhagyni hazájukat. A Bajorországból érkezett protestáns menekültek egy csoportja Főréven, egy másik csoport Dunahidason (Bruck), Csötörtökön, Somorján és egyéb falukban telepedett le. A főrévi lakosok száma így a menekültek letelepülése után megnövekedett. 16
