Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Gál Margit: Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és Vágsellyei járásban
Az amerikai kivándorlás kezdetei... Hunyady Imre gróf birtokai (Tornócon, Vágsellyén és Vecsén), a Károlyi-birtok (Farkasdon és Szelőcén), valamint az Esterházy-uradalom (Semptén és Patán). /32/ A Galántai és a Vágsellyei járás lakosságának kivándorlásáról pontosabb képet a 20. század első évtizedeiből fennmaradt megyei útlevél - nyilvántartási könyvekből kapunk, amikor az útlevél életbeléptetésével a kivándorlás már törvényes keretek közé szorult. Mindemellett a pozsonyi alispán a megye közigazgatási állapotáról tett időszaki jelentéseiben az Amerikába szóló útlevelek száma mellett gyakran megjegyzi, hogy egyesek megint útlevél nélkül vándoroltak ki, s általában feltünteti a visszavándoroltak számát is. /33/ A Galántai járás esetében kiindulási alapul Pozsony megye útlevél-nyilvántartási könyve szolgált az 1909-1914- es évekből /34/, a Vágsellyei járás kivándorlási adatait pedig Nyitra megye 1905-1914-es évekből fennmaradt útlevél-nyilvántartási könyveiből vettük /35/. Az útlevél-nyilvántartási könyvek feltüntetik: az útlevelet kérő személy nevét (a vele utazó családtag vagy rokon nevét úgyszintén), lakhelyét, az utazás célját, tengerentúli kivándorlás esetén a kikötőváros nevét (a leggyakrabban az Adriai-tengeri Fiume, az észak-német Hamburg és Bréma, valamint a holland Rotterdam és a belga Antwerpen kikötővárosokat találjuk itt, azonban nem szerepel minden évfolyamban a kikötő neve), az útlevél számát és időtartamát (általában 1 év), s az útlevéldQ fejében fizetett összeget. Az útlevelet kérő személy életkora nem szerepel a nyilvántartásokban. Bár az amerikai kivándorlás a szóban forgó két megye területéről a többi, főleg a keleti országrészekhez képest nem volt nagy terjedelmű, az általunk vizsgált Galántai és Vágsellyei járáson belül azonban az egyes községek kivándorlóinak száma szembeötlő eltéréseket mutat. A Galántai járásból az 1909-1914-ig terjedő 6 év alatt 351 személy (208 férfi és 143 nő) kért útlevelet az Egyesült Államokba. A kivándorlók száma azonban ennél jóval többre tehető, hiszen a kérvényezők neve mellett gyakran szerepelnek családtagok is, pl. férj a feleséggel, apa vagy anya a gyermekével, stb. Az évfolyamokat tekintve, amint azt a mellékelt kimutatásból is láthatjuk (1. sz. melléklet) a legtöbben 1909-ben kértek útlevelet a járásból: 99 személy (76 férfi 141
