Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Gál Margit: Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és Vágsellyei járásban
•'COPF «Çjjjr Gál Margit Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és a Vágsellyei járásban Az amerikai kivándorlás az újkori migráció sajátos jelensége, főleg annak tömeges jellege miatt. A kivándorlás kifejezés alatt a lexikonok olyan népmozgást jelölnek, amelynek során emberek vagy embercsoportok gazdasági, politikai, vallási és egyéb okokból eredeti hazájukból huzamosabb tartózkodás, ill. végleges letelepedés céljából önként más országokba költöznek. /I/ A közlekedés fejlődésével, a hajózás területén végbement változásokkal, a vasút és a hajóutakjobb kiépítésével a 19. század közepétől felerősödik a szezonális kivándorlási mozgalom Európából a tengerentúlra, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba (USA). A technika új vívmánya, a gőzhajó, kiszorítva a vitorláshajót, szintén hozzájárult a kivándorlás tömeges jellegéhez, mivel a két-három hónapos hajóutat átlagban 10 napra rövidítette, s ezzel lényegesen megváltoztatta a hajójegyek árát is. /2/ A kivándorlás oka kezdetben túlnyomórészt vallási és politikai jellegű volt. A 19. század második felétől azonban a gazdasági és szociális okok kerülnek előtérbe, amikor a kivándorlás legfőbb mozgatórugója a kereseti lehetőség hiánya, a munkanélküliség, a lakosság nehéz megélhetése lett. A mezőgazdaság részleges gépesítése is közrejátszott abban, hogy a mezőgazdasági munkák időtartama lerövidült, s ezáltal sok munkaerő felszabadult. /3/ A nemzetközi szakirodalom az Európából a 19. század első harmadától kibontakozó tömeges geográfiai mobilitás - elsősorban a tengerentúlra vándorlás - szakaszait döntően az európai népesség szaporodásával, úgynevezett demográfiai forradalommal magyarázza. /4/ Európa egyes régióinak népessége nem azonos időben és nem azonos intenzitással vett részt a tengerentúlra ván-133
