Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Kujbusné Mecsei Éva: Migráció Nyíregyházán 1753 - 1837 között
Migráció Nyíregyházán 1753-1837 között 1756-ban pedig azért akarták többen elhagyni a helységet, mert úgy vélték, hogy a szerződésekben ígértek nem teljesültek, mivel nem tudták felépíteni az evangélikus templomot, sok forsponttal, megyei porcióval, sőt királyi dézsmával is terhelték őket és a legelőket sem használhatták szabadon. Sérelmezték azt is, hogy 500 gazdát akart még betelepíteni a földesúr annak ellenére, hogy a már most itt lakóknak is kevés szántó jutott./19/ Tömeges elvándorlásra ekkor azonban nem került sor. 1794-ben viszont, egy aszályos esztendő után egyszerre többen is elmentek a városból: 84 család költözött át ekkor a Bihar megyei Monostorpetribe./20/ „Elmenetelüket azzal indokolták, hogy Nyíregyháza területén annyira elszaporodtak, hogy alig tudják családjukat eltartani“. /21/ A XIX. század első harmadában a földműveseken kívül a kézműves egyike-másika is továbbvándorolt. 1830-ban Závorszky János szíjgyártó a „boldogabb jövendő elérhetése fejében” költözött el innen a Szatmár megyei Szálkára. /22/ Bizonyára hasonló okok vezették Schadeberg Fridrik Kristóf nyereggyártót is, aki 1814-től lakott Nyíregyházán és 1832-ben átköltözött Debrecenbe. /23/ Az 1750-es évektől alakuló, többségében evangélikus szlovákokból álló zárt közösség a XIX. század elején kezdett nyitni környezete felé. A nyíregyháziak közül ekkor már többen választottak házastársként megyebelit. Az 1820-as évekre elsődleges piacközponttá váló település országos vásárain megfordultak a szűkebb-tágabb régió iparosai, kereskedői, lakosai, így szorosabb kereskedelmi kapcsolat alakult ki a környező településekkel. Az urbanizálódásnak köszönhetően a megyei igazgatás és az uradalmak tisztségviselőinek egy része itt vett lakóházat. A szabolcsi földesurak közül többen hitel- és zálogügyleteket bonyolítottak a várossal. A származási helyhez fűződő kapcsolat mellett így kialakult egy közvetlen környezethez fűződő kapcsolatrendszer is. A többirányú migráció természetesen 1837 után is folyamatos maradt - és folyamatos egészen a mai napig. A nagyobb hullámok pl. a közigazgatási jogállás változásával, a megyeszékhely Nyíregyházára kerülésével, majd a törvényszék működésének megindulásával, ebben a században pedig a munkahelyek és oktatási intézmények számának növekedésével magyarázhatőak. A bevándorlás követ-119
