Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Nagy Hildegarda: A németek betelepítése Diószegre II. József uralkodása idején

A németek betelepítése Diószegre... bérük töltötte be. Az evangélikus családok gyerekei azon­ban a magyardiószegi római-katolikus iskolát látogatták. /15 / A Kolónia, ill. Gyarmath Diószeg lakosai annak ellené­re, hogy különféle előnyöket élveztek, közigazgatási szem­pontból Diőszeghez tartoztak. Többször is próbálkoztak a hatóságoknál, sőt, az uralkodóknál is teljes függetlensé­gük elismerése érdekében. A kiszabott 10 éves adómen­tesség letelte után a telepesek is fizették az adót, de kü­lön adóztak, és adóikat külön is vezették. 1848-ban ezért nagy kelletlenséggel fogadták a főszolgabíró intézkedéseit a Magyardiószeggel közös adófizetés iránt. 1848-ban Németdiőszeg bírája Schweitzer Péter volt, az esküdti tiszt­séget pedig Jung József, Schweitzer Mihály, Algajer Gáspár, Mast György, Kormán Jakab, Schreiber Péter, Schweitzer Ádám töltötték be. /16/ Kérvényükben úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is szeretnék megőrizni a teljes függetlensé­güket Magyardiószeg lakosságától, már ami az illetékeket, adókat és a katonaság élelmezését is illeti. A teljes függet­lenség elismerése iránt folytatott igyekezetük csak 1853- ban járt sikerrel, mikor a fiatal császár, Ferenc József meg­hallgatta kérésüket. A falu önállósulása azonban komoly feltételekhez volt kötve, kötelezővé tette az új iskola és községháza felépítését, valamint a falu jegyzőjének eltartá­sát. Községházául kezdetben a falu bírójának a háza szol­gált. Tekintettel azonban a falu anyagi helyzetére, a falu elöljárói kötelezték magukat, hogy díjmentesen fogják telje­síteni feladataikat és kötelességeiket. A falu lakosai vi­szonzásképpen megegyeztek a bíró adójának átvállalásá­ban. Németdiőszeg lassan gazdaságilag is fejlődésnek in­dult. 1898-ban /17/ a németdiószegi Jung Nándor kocs­mát nyitott. A lakosság számára új, állandó jellegű munka­­lehetőségek nyíltak a cukorgyár (1867) és a Mária-malom (1912) megnyitásával. A harmincas években Német­­diószegen több kereskedő nyitott üzletet, csak vegyeske­reskedésből volt három. Rajtuk kívül volt itt még dohány-, gabona- és kerékpárárus és fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet. A község önállósága 1942-ben ért véget, mikor Magyardiószeggel egy új, közös községet hoztak létre Dió­szeg név alatt. A kolonisták gyermekei kezdetben a magyardiószegi ró­mai-katolikus iskolát látogatták. Mivel ez az iskola magyar 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom