Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
’ ''óp> Horváthová Margita Német betelepítés a Csallóközbe A mai Szlovákia területe már a múltban népek, nemzetek és különböző kultúrák találkozásának volt a színhelye. Ezek kölcsönös hatásának eredményeként létrejött kultúra alkotja közös kulturális örökségünket. Ennek elválaszthatatlan része egy-egy nép, nemzet, nemzetiség saját kultúrája. A Szlovákia területén élő népeket már a múltban is a terület földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése intenzív német kapcsolatok kialakítására ösztönözte. Ezen kapcsolatokat régészeti leletek bizonyítják már időszámításunk első századaitól, amikor a mai Szlovákia területének egy részét germán törzsek népesítették be. Később a kereszténység elterjedésével a területen élő szlávok főleg a Frank Birodalommal álltak élénk kapcsolatban. A 12. század közepén meginduló és a 15. századig tartó német telepítés a mai Szlovákia területének nagy részét érintette, és jelentős mértékben befolyásolta Magyarország gazdasági, kulturális és politikai életének további alakulását. A német lakosok migrációja a mai Szlovákia területére ugyan a következő századok során is folytatódott, de már jóval kisebb intenzitással és az első telepítéstől eltérő jogi, gazdasági és társadalmi - politikai feltételek mellett. A mai Szlovákia területére a németek több hullámban érkeztek. Amennyiben a 12-15. századi telepítést számítjuk az elsőnek, akkor az utolsó jelentősebb betelepítésnek az 1899-ben a Michalok faluba érkezett németek jövetele számít. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig a mai Szlovákia területén élő németeket az ország többi részén élő németekkel együtt magyarországi németeknek nevezték. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után szükségessé vált a két német kisebbség megkülönböztetése. Elfogadható megoldásként mutatkozott a kárpátnémetek elnevezés, 9
