Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Bakó Boglárka: Lokális identitás és ineretnikus kapcsolatok a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek tudatában
Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok... A lokális identitás vizsgálata - a kutatott anyagok nagysága folytán - csupán egy eset „mély-vizsgálata” köré szerveződött, melynek témája olyan „szimbolikus cselekedet” vagy esemény (politikai, gazdasági, kulturális életből vett példa) volt, mely rávilágított a helyi lokális identitás jellemzőire. A kutatási program tehát a mikro-régiók olyan összehasonlító vizsgálatát indította el, mely feltárta tizenhét Kárpát-medencei magyar hagyományokon alapuló település interetnikus kapcsolatrendszerét. A mindent átfogó általánosító régió-elemzés nem volt célja kutató programunknak, erre a kiválasztott falvak nem is adtak lehetőséget. Ennek oka, hogy a települések „véletlenszerűen" kerültek be a programba, melyet sokkal inkább meghatározott az adott terepen kutató személye, mint a település földrajzi elhelyezkedése. A kutatási programba olyan településeket választottunk, melyek kutatók által már korábban vizsgált területek voltak, azaz a kutatók pontos helyismerettel rendelkeztek, és részben már beépültek a közösségekbe. Ez segítségükre volt abban, hogy az előzetes terepfelmérések több hónapos munkáját már nem kellett elvégezniük, s így a másfél-két hónapos állomásozó terepmunka során az adott témakörökre koncentráltan végezhették el kollégáink munkájukat.4 A „Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok elemzése Kárpát-medencei magyar településeken" című program túlmutat országhatárokon és szakmákon. Az országhatárokon átívelő kutatási program nagy előnye, hogy a különböző régiókban, különböző gazdasági, politikai és kulturális viszonyok között élő emberek életmódját, gondolkodásivilágnézeti rendszerét megismerve, olyan összehasonlító elemzést tud felmutatni, mely elősegíti az inter-regionális együttműködést minden téren. A szakmai határátlépést pedig megelőlegezte, hogy a kutatócsoportba szociológusok, néprajzosok, nyelvészek és kulturális antropológusok egyaránt beletartoztak. A szakmai nézőpontok sokszínűsége mellett szükség volt egy aránylag behatárolt - de nem megkötött - módszertanra, mely főleg a kutatás témaköreit vázolta fel, illetve eszköztárának lehetőségeit adta meg. A különböző tudományterületekről érkezett kutatók anyaggyűjtési és feldolgozási módszerei eltértek egymástól. Mindemellett - a megadott kutatási témaköröknek köszönhetően - feldolgozott anyaguk összehasonlítható lett. Azaz a 77
