Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Bakó Boglárka: Lokális identitás és ineretnikus kapcsolatok a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek tudatában
Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok... szempontrendszer annak kutatására irányult, hogy újabb keletű vagy több generációs együttélés van-e az adott településen. Mindkét esetben feltárták az együtt élő etnikumok arányának változását és ennek hatását a közösségek mindennapi életére. Mélyinterjúk és strukturált interjúk segítségével felmérték az etnikumok közti informális kapcsolatrendszert, azaz a házassági, a komasági, a baráti, valamint a politikai, a kulturális, illetve a gazdasági kapcsolatokat, és az ezekben bekövetkező újabb változásokat, változtatásokat. Másrészt az interetnikus kapcsolatrendszert a kutatók megvizsgálták az „együttélés viszonyai" alapján is. Ebben az esetben feltárták a nemzetiségi egymás mellett élés hierarchikus vagy egyensúlyi rendszerét, a viszonyok változását, a változás okait és esetleges következményeit. A települések belső vezetésének esetleges átalakulását, a kulturális vezető szerepek egyensúlyának megbomlását ezen változások tükrében kutatták. Ennek rendszerében vizsgálták meg az etnikai feszültség forrásait és okait is. Az interetnikus kapcsolatrendszer kutatásának egyik sarkalatos pontja volt az etnikumok „másikról" való gondolkodási rendszerének feltárása, toposzainak, közhelyeinek és jellemző történeteinek megismerése. Az interetnikus kapcsolatrendszer vizsgálatának szempontjából fontos szerepe volt a sztereotípiáknak. A „másik” sztereotipizálása jelentősen utalt az etnikai identitásra, hiszen a sztereotípiák az identitás - F. Barth megfogalmazása szerint1 - „kulturális címkéi”, melyek jelentősen megkönnyíthetik a csoportok elkülönítését, kapcsolatait és érintkezését. Egy közösség, csoport identitása önmaga által „kiválasztott" és alakított, a kutató ezt csupán közvetítheti, leírhatja, elemezheti, de meghatározni, „megmondani" nem tudja.2 A lokális identitás kutatás kiemelt célja az etnikai identitás épülésének-működésének, történeti, lokális kötődésének megragadása és mikro-régiókon belüli összehasonlítása volt. A lokális identitás kutatása a nemzetiségi kapcsolatrendszer feltérképezésével indult. A vizsgálat többek között arra az elméletre is támaszkodott3, miszerint az identitás nem eleve „adott” dolog, hanem - többek közt - más etnikumokkal való interakció folyamatában építődik, alakul. Az etnikai identitás annak tudatosítása a közösség tagjaiban, hogy a saját etnikum és „mások" között határ húzódik. Emiatt válik fontossá az összetartozás érzésének kialakítása. Mindemellett az identitás vizsgálata egy kultú75