Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)

Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Bodó Julianna: Jelek a térben. Identitástermelés és térhasználat a Székelyföldön

Jelek a térben. Identitástermelés és térhasználat... sadalomban. Ebben a már említett eszközökön kívül se­gítségükre van az ünnepnek a lokalitáson mindig túlmu­tatni kívánó igyekezete. 3. A lokalitás és az összmagyarság viszonya Az előbbi ponthoz kapcsolható a lokalitás kifejeződése­­megerősítése és az összmagyarsághoz tartozni kívánás igényének együttes megjelenése az ünnepi alkalmakon. A fizikai tér szimbolikus megjelölésében-elfoglalásában e két mozzanat összefonódása különösen fontos szerepet kap: a lokalitások ebben a régióban az összmagyarsághoz való tartozás felmutatása révén kívánják megerősíteni saját magukat. A lokalitás megjelenítési lehetősége már önmagában fontos mozzanata az identitás építésének. A helyi jelleg­nek, a „hely szellemének" kinyilvánítása a szocializmusban lehetetlen volt. A diktatórikus hatalom csak egy nagy szer­kezet létét tartotta relevánsnak, az efölötti egyszemélyes hatalomgyakorlás - mint a nagy egészen uralkodó vezér ha­talma - volt az egyetlen lehetséges módja a „hely", az egyetlen hely megjelölésének. A mindennapi élet természe­tesen számon tartotta a lokális jelleget és mindennapi gya­korlatában bizonyos szinten tovább is éltette azt, de a nyil­vánosságban kevés esély volt ennek felmutatására. Ünne­pi alkalmakat, ahol a helyhez kötődő nagy események és jelentős személyiségek méltó elhelyezést kaptak volna, nem lehetett szervezni. 1989 után nagy intenzitással és gyakorisággal szerve­ződtek meg a lokalitásokhoz kapcsolódó ünnepi esemé­nyek. Minden helység, a legeldugottabb kis falu is igyeke­zett saját múltjából olyan mozzanatokat előkeresni, ame­lyeket a hely fizikai terében emlékező gesztussal, tárgyia­­sítva meg lehetett jeleníteni, és amelyek ugyanakkor alkal­masak voltak a lokális identitás építésére. Olyan esemé­nyek, de főleg személyek bukkantak fel az addig rejtett em­lékezet mélyéből, amelyeket/akiket már kevesen ismer­tek, hisz nem volt mód eddig emléküket őrizni, ünnepi al­kalmakkor rájuk emlékezni, vagy nyilvános helyeken, tere­ken emlékműveket emelni. A helyi tudat gyakran már csak alig, vagy egyáltalán nem őrizte annak a helyi személyiség­nek, onnan elszármazott fontos embernek a nevét, akiről 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom