Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Lampl Zsuzsanna: Az értérendkutatástól az iskolaportrékig
Az értékrendkutatástól az iskolaportrékig szombatban (Trnava). Ezúttal a gimnáziumokra összpontosítottunk. Az említett városokban működő valamennyi gimnáziumot felkerestük. Ez összesen 20 gimnázium volt, ebből 14 szlovák tannyelvű, 6 gimnázium pedig magyar tannyelvű. A célcsoportot a bevezetőmben említett négy csapat alkotta, vagyis a gimnáziumok igazgatói, továbbá mindegyik gimnáziumból meghatározott számú pedagógus, diák és olyan szülő, akinek gyermeke a kutatás időpontjában az iskola diákja volt. A mintasokaságot 1220 fő alkotta, 400 pedagógus, 400 diák, 400 szülő, valamint a 20 iskolaigazgató. Az adatbegyűjtés kérdőíves módszerrel történt. A kérdőív 5 részből állt. Amikor humán erőforrásokról beszélünk, márpedig az oktatási-nevelési folyamat vizsgálata során a jövő humán erőforrását, az ifjúságot alakító folyamatot térképezzük fel, a téma egyik legfontosabb, sőt azt mondanám, hogy a legeslegfontosabb aspektusaként az értékrendek, értékorientációk kérdése tolakszik az előtérbe. Hiszen hasonló objektív körülmények, hasonló társadalmi beágyazódás mellett különböző életstratégiák alakulnak ki, s ezek épp az értékrendek köré szerveződnek. Az értékrendek differenciáló jellegét bizonyította például az a szociológiai felmérés, amelyet két évvel ezelőtt végeztem a szlovákiai magyarság körében: beigazolódott, hogy a kisebbségi lét értelmezése, a kisebbségi létből származó kihívásokra való reagálás épp az értékrendek, s ,a belőlük táplálkozó identitástípusok függvénye, s szignifikáns összefüggést mutat a sokat vitatott iskolaválasztás problematikájával is. Épp ezért a most ismertetett kutatásban is először az értékrendek megismerése volt a célunk, arra voltunk kíváncsiak, képletesen szólva milyen termőföldből táplálkoznak a megkérdezett igazgatók, pedagógusok, diákok és szülők életstratégiái. Három aspektusból vizsgáltuk ezt a témakört. Az általános értékrend, a politikai értékrend és a nemzeti értékrend szempontjából. Erre a három aspektusra vonatkozott a kérdőív első része, s a válaszok alapján a következő összefüggések vizsgálatára nyílik mód: 1. A négy célcsoport általános, politikai és nemzeti értékrendjének vizsgálata, azaz mit tartanak legfontosabbnak az életben úgy általában, milyen politikai elvekkel, megoldásokkal szimpatizálnak és mit jelent számukra 51
