Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Simon Szabolcs: Adalékok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport életéből
Adalékok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport életéből Simon Szabolcs: Adalékok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport életéből A Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport 1992- ben alakult meg, társadalomtudósok laza társulásaként, azzal a céllal, hogy az addig egymástól elszigetelten dolgozó szakemberek - csoportba szerveződve - kedvezőbb kutatási feltételeket teremtsenek maguknak. A társulás az elsők között volt a rendszerváltás után szerveződő magyar tudományos műhelyek sorában. Pozsonyban működő kutatók egy kis csapata polgári társulásként bejegyeztette a tudományos kutatómunka végzésére létrejött csoportot. Az alapítók Gyurcsík Iván jogász, Gyurgyík László szociológus, Vadkerty Katalin történész és Végh László szociológus voltak. Tiszteletbeli elnöknek Turczel Lajos irodalomtörténészt választották meg. A csoport szóvivője Gyurcsfk Iván, titkára pedig Gyurgyfk László lett, aki azóta is ellátja tisztségét. Ahogy a szintén Mercurius-tag, Kocsis Aranka néprajzkutató megfogalmazta: Az öntevékeny szerveződés célját a tagok a társadalmi valóság, a társadalmi jelenségek, változások vizsgálatában jelölték meg. Tevékenységük középpontjába az alapvető társadalomtudományi diszciplínákat (történelem, közgazdaságtan, szociológia, demográfia), ili. az interdiszciplináris kutatásokat állították. Ebből kitetszik, hogy a csoport a társadalomtudományok között is elsősorban az ún. kemény tudományok művelését, szervezését tartotta s tartja mind a mai napig fő feladatának, azokét, amelyek művelésére a szocializmus évei alatt - nem csak kisebbségi viszonyok között - a legkevesebb lehetőség volt, s amelyek eredményei alapinformációkat nyújtanak a társadalomban végbemenő mozgásokról (vö. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2000/2:177-8). Az alapító tagokhoz valamivel később nyelvészek is csatlakoztak, s ezáltal nyelvészeti, szociolingvisztikai, a kétnyelvűséget elemző témák is helyet kaptak a kutatási programok között. 267
