Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Gábrity Molnár Irén: Vajdasági magyar humán tudományosság és a tudományos műhelyek szerepe
Tudományos Műhelyek művelődés, gazdasági szerveződés, demográfiai, szociális helyzet stb.). Jövőnk kialakításában magunknak is részt kell venni azokkal, akikkel együtt élünk ebben a régióban. (3) Az intézményes és civil szférán kívül eső egyéni tevékenységekre is sok tudós példát tudunk. Önerőből, akármilyen nehéz bizonyítani, soknak sikerült. Megállni a helyet a jugoszláv államban, ugyanakkor követni az anyaországi és a világszintű tudományos aktivitást, bizony nem könnyű feladat. A versenyképes tudósokat és az utánpótlást elszigetelten nehéz nevelni, ezért kellene összefogni. A vajdasági magyar kultúrában és tudományban az irodalomközpontúság dominált. Ha egészében tekintem át a társadalomtudományokat, a természettudományokat és a hittudományt, látnom kell, hogy itt-ott csonka és hiányos a tudományos élet egy-egy szegmentuma, mind káderhiány, mind érdeklődés hýán. A szakemberhiány úgyszólván pótolhatatlan intézmények nélkül, ugyanakkor az intézmények nem működhetnek felkészült káderek nélkül, márpedig nagy hányaduk az utóbbi idők háborús körülményei miatt külföldön vagy az anyaországban keres boldogulást. Kimondottan nagyarányú a magyar értelmiségiek külföldre vándorlása, és ezt a folyamatot mihamarabb meg kell állítanunk, mert a nemzet megmaradása forog kockán. Intézményes, magyar nyelvű felsőoktatási lehetőség híján a tudósok műhelymunkát végeznek. Vajdaság területén 1992- ben a 3164 hivatásos kutató közül 348 volt magyar (11,04%). Abban az évben már 128 doktorunk és 82 magyar magiszterünk volt. Érezhető a dezintegráció a tudósok között, hiszen szétszórva munkálkodnak egyetemi karokon, intézményekben és civil- vagy társadalmi szervezetekben. Ma talán mintegy 200 magyar tudós ember dolgozik a Vajdaságban. Több a reáltudománnyal foglalkozó, de humán tudósaink is (kb. 80-90 személy) igyekeznek helyt állni. Szükségünk van arra, hogy a kutatási ágazatok szerint áttekintsük, rendszerezzük a kádereket, koordináljuk tevékenységünket, hogy a szétaprózottság ne süllyesszen le bennünket. A humán, illetve társadalmi tudományok vajdasági művelői A társadalomtudományosság a második világháború előtt a Híd folyóirat törekvéseiben követhető nyomon. Irodalmi 214
