Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Tudományos műhelyek - Göncz László: Tudományszervezés a Mura mentén
Tudományos Műhelyek mondókákat és egyéb folklóranyagot bemutató kötet (Halász Albert néprajzkutató munkája). A muravidéki magyarság kisebbségi évtizedeinek kutatása is - amint arra már utaltunk - tevékenységünk fontos részét képezi. Eddigi munkánk elsősorban a két világháború közötti időszak történéseinek a kutatásaira terjedt ki, ami nélkülözhetetlen a muravidéki magyar közösség sajátos életútjának és a közösség jellemzőinek a bemutatásához. Ezekkel a kérdésekkel a rendszerváltás előtt objektívan nem lehetett foglalkozni, ezért fontos, hogy napvilágot látnak a Magyarországtól való elcsatolás körülményeinek a megismertetése, a rendkívül diszkriminatív földreform bemutatása, a betelepítések, a magyar oktatás felszámolása stb. Ugyancsak fontos a vidék korábbi történelmi korszakainak a kutatása is, különös hangsúllyal a lendvai vár régészeti ásatásaira, a középkori freskófestészet művelődéstörténeti tanulmányozására (például a Szent László legenda térségünkben gazdag megjelenésének a bemutatását említhetjük, valamint Aquila János kiváló freskóit a 14. századból), a reformáció időszakában meghonosodó nyomdászat széleskörű megismertetése stb. Intézetünk támogatást és publikálási lehetőséget kínál különböző kisebb terjedelmű, főleg egy településre korlátozódó helytörténeti kutatásoknak, továbbá a vallás, a kultúra vagy a gazdaság terén végzett tanulmányozásoknak egyaránt. Amint már történt arra utalás, az irodalomtörténeti és nyelvészeti kutatómunka elsősorban a maribori magyar tanszéken történik, azonban a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet is - lehetőségeihez mérten - kiveszi a részét ebből a munkából is. Számos esetben a két intézmény között szoros együttműködés jött létre, főleg a különböző tanulmánykötetek kiadása tekintetében történik kölcsönös támogatás. Megállapíthatjuk, hogy tudományos kutatómunkánk kizárólag a humán területre korlátozódik; természettudományi kutatásokra nincsenek sem szervezési, sem szakmai feltételeink, és ebben a jövőben se várható jelentősebb változás. Végezetül fontos megemlíteni, hogy intézetünk fontos szerepet szánt, és a jövőben is kíván szentelni a tudományos konferenciák szervezésének. Eddig elsősorban olyan jellegű tanácskozásokra került sor, amelyeken vagy a szű-198