Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Vadkerty KataliN. A csehszlovákiai magyarok problémái
A csehszlovákiai magyarok problémái 33/1945-ös rendelete értelmében a magyarok hontalanok lettek saját szülőföldjükön. A csehszlovák kormány a magyarok totális kitelepítését tervezte, s mikor ezt a nagyhatalmak megakadályozták, rákényszerftették Magyarországra a lakosságcserének nevezett kitelepítési formát. Az 1946. február 27-én megkötött egyezmény szerint - a csehszlovák kormány által elvárt 150, ill. 100 ezer önként jelentkező magyarországi szlovákért kiszállítható ugyanennyi magyar helyett összesen 96 660 személyt szállíthatnak ki Szlovákiából, akik 109 294 kát. holdat hagytak szülőföldjükön, Magyarországon 38 372 kát. hold várta őket. A csehszlovák kormány által ’magyartalanításnak’ nevezett programban a lakosságcsere egy olyan speciális forma, amely lehetővé tette, hogy a magyar közösségekből kiemelhessék a legvagyonosabb, legmeggyőződésesebb magyarokat, legyenek azok földművesek, értelmiségiek, iparosok, vagy munkások, s a vagyonukat nemzetközi jóváhagyással átadhassák részben az áttelepülő szlovákoknak, s a nagyobb gazdaságok felosztásával jelentős számú belső telepesnek. így vált lehetővé, hogy a kitelepítettek számánál sokkal több szlovák költözött be a magyar etnikai területre. A magyarok megfélemlítését szolgálta, s az asszimilációjuk meggyorsítását akarta kikényszeríteni a 88/1945- ös elnöki rendeletre hivatkozva elrendelt általános közmunka, amit a korabeli sajtó csak deportálásokként ismertetett. Az 1946-1947 hidegtelén 393 községből 9610 'gazdasági egységet’, vagyis 41 640 személyt szállítottak ki fűtetlen tehervagonokban a cseh országrészekbe, köztük 5 462 hat évnél fiatalabb gyermeket. A csehországi kényszerközmunka csak részben volt eredményes, s nem teljesült a csehszlovák kormány és a szlovák politikusok terve, a magyarok csehországi letelepítése. Nemzetközi nyomásra a közmunkásokat haza kellett engedni, s vissza kellett nekik adni az elvett vagyonukat. A magyarok létszámának csökkenését célozta meg az 1946. június 17-én a belügyi megbízott rendeletével kihirdetett reszlovakizálás. A megfélemlített, sok megpróbáltatást megélt magyarok megpróbálták megkönnyíteni a helyzetüket, s több mint 400 ezren kérték a szlovák nemzetiség megadását. 189