Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kuturális identitása
Gereben Ferenc kisebbségi polgárai számára), korántsem felel meg az 1996-ban elfogadott Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, amely 24. cikkében előírja a kisebbségi anyanyelvnek „az oktatás minden szintjén“ való használhatóságát.10 A hétköznapi nyelvhasználat különböző színterein (Id. 4. sz. táblázat) a főleg anyanyelven kommunikálók aránya 4. sz. táblázat. Kizárólag, vagy túlnyomórészt magyarul kommunikáló szlovákiai magyarok aránya (1999 ősz) A kommunikáció helyszínei Az összes megkérdezett (794 fő) százalékában Szűkebb családi körben 92,1 Baráti körben 75,3 (Legutóbbi vagy jelenlegi) munkahelyén 48,7 Üzletben, piacon 51,9 Hivatalban, hatóság előtt 21.5 jelentősen különbözik: az anyanyelv legfőbb közege az intim szféra (család, baráti kör); a kérdezetteknek mintegy felét érintően kap domináns szerepet a munkahelyeken és vásárlás közben; s legkevésbé a hivatalos, hatósági gyakorlatban használatos. A hétköznapi nyelvhasználat különböző helyszínein mért adataink alapján összevont mutatót képeztünk, amely együttes képet igyekszik adni a kérdezettek nyelvválasztási szokásairól. Ezek szerint a szlovákiai felnőtt magyarok mintegy egynegyede él erősen anyanyelvdomináns közegben (ami jelen esetben azt jelenti, hogy mind az öt említett helyszínen főleg magyarul kommunikálnak). További 28% nyelvhasználata ugyancsak (a helyszínek többségében) anyanyelvdomináns; bő egyharmad él viszonylag kiegyensúlyozott kétnyelvűségben; míg minden nyolcadik felvidéki magyar a többség dominanciáját érvényesítő, gyakorlatilag idegen (bár többnyire nem ismeretlen) nyelvi közegben éli az életét. Az anyanyelvdomináns (főleg falusi) környezet leginkább az alacsony iskolázottságé rétegeknek jut osztályrészül, az érettségizett és diplomás mintacsoportok pedig főleg a városok kétnyelvű és szlovákdomináns nyelvi közegében élnek. Vagyis - egybecsengően korábbi és más országokban végzett vizsgálataink eredményeivel - kisebbségi helyzetben az anyanyelv dominanciájának lehetősége elsősorban a perifériális társadalmi helyzet velejárójának látszik, míg a modernebb, urbanizáltabb, iskolázottabb szociális környezet nem az 182
