Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra
Kovács Éva spéciivé. In: Glass, D.V.-Eversley, D.E.C.(eds): Population in History. London. Tolnay, S.E.-Graham, S.N.-Guest, A.M. (1984): American Family Building Strategies in 1900: Stopping or Spacing. In: Demography 21 9-18. Jegyzetek 1. A kutatás pontos adatai: Universität Freiburg - Sonderforschungsbereich 541 "Identität und Alterität”, Teilprojekt B2 "Staatsgrenze und Identität in Osteuropa 1918-1938". A kutatás vezetője Prof. Dr. Monika Glettler volt, a résztvevők pedig Peter Haslinger, Elena Mannova, Joachim von Puttkamer és Varga Éva. 2. A vizsgált térségek és városok: Schattendorf és Nickelsdorf közötti határszakasz települései, Szob és Lőcse közötti határszakasz falvai, Sopron, Komárom és Komárno, Lőcse. 3. A komáromi városi levéltár iratai 1919 után a szlovákiai részen, azaz Komárnoban maradtak. 1938-ban, a visszacsatolások után Komárom-Újváros 1919-1938 közötti iratait átvitték a bal parti városrészbe és onnan máig nem kerültek vissza. Majd az 1919 előtti komáromi és az 1919-38 közötti Komárom-újvárosi levéltárat a központosítás következtében a Nyitrai Területi Levéltárba helyezték. Minden egyes lépés selejtezéssel, kallódással járt. Csehszlovákia kettéválása újabb káoszt teremtett a források körül. 4. A komáromi és komárnoi házassági anyakönyvek másodpéldányai a vizsgált időszakra a szokásostól és a törvényesen előírtaktól eltérően nincsenek meg a területi levéltárakban, ezért kutatásunkban az eredeti példányokból dolgoztunk, melyek az 1920-1938 közötti Komárom-Újvárosra Komáromban, míg az 1900-1920 közötti és 1938 utáni egyesült városra, valamint az 1920-38 közötti Komárnora a szlovákiai Komárnoban lelhetők fel. Itt köszönjük meg a két város anyakönyvvezetőinek nélkülözhetetlen segítségét az adatok kigyűjtésében. 5. A névelemzéssel foglalkozó társadalomtörténeti tanulmányok között üdítő kivételt képez Tóth Zoltán: Mit olvaszt az „olvasztótégely”? c. tanulmánya, bár véleményem szerint ő is meszszebb ment a következtetések levonásában, mint amennyire azt adatai és forrásai alátámasztják. 6. Ezúton köszönöm Barna Ildikó segítségét. 7. A besoroláshoz Sebők László: Határokon túli magyar helységnévszótár c. kézikönyvét használtam. 8. Ebben a tanulmányban nem elemezzük a „házassági piacot” a szokásos történeti demográfiai módszerekkel, mert az egy külön tudományág, melynek kérdésfeltevései csak részben 138
