Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra
Ojw. '•rSt <Pupŕ' Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra 1. A kutatás tágabb kontextusa 1998-2000 között a Deutsche Forschungsgesellschaft (DFG) kiemelt kutatási irányul az „alteritás és identitás" témáját jelölte ki. 22 német tudományos műhely, tanszék vett részt, 100-150 kutatóval. Ebből az egyik műhely a freiburgi egyetem Történelmi Szemináriumában működött két német, egy osztrák, egy szlovák és egy magyar történésszel, valamint velem.1 A kutatási program - mivel rengeteg diszciplínát és kutatót ölelt fel - szükségszerűen a legtágabb identitás- és alteritás-koncepciót tartalmazta, a hangsúlyt inkább a másság és azonosság konstruálásának társadalom- és mentalitástörténeti folyamataira helyezte, módszertanilag pedig kifejezetten forszírozta az interdiszciplinaritást. (DFG 1998: 11-33.) Részprojektünkben azt vizsgáltuk különböző határ-térségekben, hogy az I. világháborút lezáró békeszerződések nyomán keletkező új országhatárok milyen identitás-politikákat, új identitáskonstrukciókat, másság-képeket hoztak létre. Kiválasztott kisrégióink illetve városaink,2 melyek az osztrák-magyar és a szlovák-magyar határ mentén húzódnak, 1920 előtt a történelmi Magyarországhoz tartoztak, utána azonban az utódállamokhoz kerültek. A másik közös vonása e településeknek és térségeknek az etnikailag vegyes népesség, ezen belül azonban egy adott etnikum dominanciája. A kutatásban abból indultunk ki, hogy az ún. „trianoni” határok - mivel azok nem korábbi közigazgatási, gazdasági elválasztó vonalak mentén helyezkedtek el - azonnali és alapvető változásokat kellett hozzanak a helyi mindennapi életben. Kérdésünk tehát az volt, hogy az újdonsült nemzetállamok „szocializációs" törekvéseiben mi-126
