Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében c. konferencia előadásai - Nostra Tempora 3. (Dunaszerdahely, 2001)
Jelen és jövő. Modellértékű kutatások ismertetése - Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után
A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban... Horváth-Deák-Sala, 1995; Kötő, 1999), a másik oldalon pedig azok vannak, akik ezen intézményeket az értelmiség sajátos pozícióvédő és -kiépítő stratégiájának látják, és azt állítják, a civil társadalmat máshol kell keresni8. A kilencvenes évek elején patetikusan, ám kételyektől nem mentesen felfedezett civil társadalmiság az évtized közepe felé haladva többnyire kérdőjeles tárgyiasulás formájában jelentkezett. Ennek a helyzetnek mintapéldája a Korunk 1995/11-es száma. A tematikus lapszám címében jelenlévő kérdőjel már önmagában is előrevetíti a kételyek továbbélését: Civil társadalom? De nemcsak a kérdőjel megléte, hanem a lap tanulmányai is erre utalnak. Bevezető írásában Salat Levente felteszi azt az alapvető kérdést, amelyet a romániai magyar közéletben a civil társadalom fogalmát használóknak tisztázniuk kellene: létezik-e egyáltalán romániai magyar „civil"? Majd hozzáteszi: „ha vannak, kihez, mihez képest civilek ők, a kisebbség egzisztenciájára törő, szélsőséges nacionalisták által tüzelt államhatalommal vagy tulajdon - ugyancsak államszerűen szerveződő - érdekképviseleti szervezetükkel szemben?” (Salat, 1995: 3) A kérdés igencsak jogos, hiszen a civil társadalom fogalmának elmúlt évtizedekben kialakult használata mindig az elnyomó, homogenizáló szándékú hatalom ellenében történt. Ha a romániai magyarság törekvéseit a mindenkori román állam ellenében fogalmazza meg, akkor az egész romániai magyarságra ráhúzható a civil társadalom fogalma, és innen már csak egy lépés a magyarság demokratikus, illetve a többségi nemzet antidemokratikus beállítása. Ha azonban a magyar kisebbség érdekvédelmi szervezete ellenében gondoljuk el a civil társadalmat, akkor el kell fogadnunk a Csíkszeredái KAM azon állítását, miszerint a romániai magyar civil társadalmat a meglévő intézményeken kívül, a „lent” mindennapi világában kell keresnünk (Id. 6. sz. lábjegyzet). Nyilvánvalóan a két változatnak egyfajta keresztmetszete is elképzelhető, nevezetesen az, hogy a romániai magyar civil társadalom ott ragadható meg, ahol olyan törekvések tapasztalhatók, amelyek az egyneműsítő, egységesítő érdekvédelmi szervezet, valamint a központi hatalom antidemokratikus megnyilvánulásai ellenében jönnek létre, illetve ha ezek az intézmények (az érdekvédelmi szervezet és az állam) visszavonulása nyomán valós társadalmi igényeket elégítenek ki. A széle-109
