Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
A demokratikus választási rendszerek alapjai A választójogi törvény megváltoztatásához szüksége volt koalíciós partnereire, az előrehozott választások kiírásához pedig az ellenzék szavazataira is. Fokozatosan kénytelen volt tehát letenni a többségi rendszerről és a többségi és arányos rendszer különböző kombinációiról. Végül 1998 márciusában nyolc kormánypárti képviselő beterjesztette a választójogi törvény módosítását. Május 20-án a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a törvényt jelentősebb változtatások nélkül, 400 000 állampolgár aláírását, az ellenzék és a nemzetközi közvélemény tiltakozását ignorálva, el is fogadta. Ez ellen a törvénymódosítás ellen a következő legfontosabb kifogásokat lehet felhozni: 1. A modern európai politikai kultúrával teljesen összeegyeztethetetlen, hogy a kormány célzatosan, néhány héttel a jelölőlisták leadása előtt változtatja meg lényegesen azt a törvényt, amely a politikai verseny szabályait fekteti le. Ezzel megsérti az egyenlőség elvét és „sportszerűtlenül” jár el a választópolgárokkal szemben is. 2. A szlovák alkotmány hibája, hogy egy olyan fontos törvénynek a módosításához, amely alapvető politikai és polgári jogról - a választójogról - rendelkezik, nem minősített többség, hanem pusztán egyszerű többség dönt. így a kormány úgy alakíthatja kénye-kedve szerint a versenyszabályokat, ahogy neki a legjobban megfelel. (Magyarországon minősített- 2/3-os többség kell a választójogi törvény elfogadásához, illetve módosításához.) 3. A törvénymódosítás gyakorlatilag kizárja a koalíciókötés lehetőségét. Ajelenleg még érvényes jogszabály a következőképpen állapítja meg a parlament97
