Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
A demokratikus választási rendszerek alapjai A szavazólap jellegzetes szerkezete: Attól függően, hogy zárt, nyitott vagy szabad listáról van-e szó. A zárt lista felépítését már fentebb ismertettük. A nyitott és szabad listán a párt neve mellé az adott választókörzet jelöltjeinek nevét is kiírják. Ha túl sok a párt és a jelölt, minden párt jelölőlistáját külön szavazólapon tüntetik föl - ezt a megoldást azonban nagyon ritkán használják. Előnyök és hátrányok: Az arányos, pártlistás rendszer fő előnyének azt tartják, hogy megközelítőleg társadalmi támogatottságuk arányában biztosítják a pártok parlamenti képviseletét. Hátrányának számít, hogy néha a politikai színtér fragmentációjához és a pártok szerepének túlzott hangsúlyozásához vezet a politikai személyiségekkel szemben. Ezeket a hátrányokat küszöbhatár bevezetésével, ill. a nyitott pártlisták alkalmazásával ellensúlyozzák. Az 1991-es lengyel választások során, amikor nem határoztak meg semmilyen küszöböt, a parlamentbe került például 0,3%-os támogatással rendelkező párt is, összességében pedig 18 párt, ezért képtelenség volt stabil kormányt alakítani. A román választások alkalmával 1990-ben ugyanúgy nem határoztak meg explicit küszöböt, ennek ellenére létrejött a Nemzeti Megmentés Frontjának egyszínű kormánya. Általában érvényes, hogy a pártlistás rendszer előnyeit és hátrányait sem lehet abszolutizálni vagy misztifikálni, mivel a politikai színtérre gyakorolt hatása nagymértékben a politikai kultúra fejlettségi fokának függvénye. 2.3.5.9. Párhuzamos (kombinált) rendszerek Alapelv: A párhuzamos rendszereket tulajdonképpen nem valamilyen sajátos elv alapján hozzák létre, 69
