Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
Petőcz Kálmán Mondjuk, hogy három párt jelölteti magát-A, B, és C, és tíz mandátumot kell elosztani. Az A párt 4 160, a B párt 3 380 és a C párt 2 460 szavazatot kapott. A d’Hondt-módszer alkalmazásával az A párt négy, a B párt szintén négy, a C párt két mandátumot kap. A Hare-módszer szerint az A párt ugyancsak négy mandátumot kap, viszont a B és C pártok közötti viszony megváltozik: a B és a C párt is három mandátumot kap. Hogyan kaptuk ezeket az eredményeket? A d’Hondt-módszer alkalmazásával az egyes pártok elért szavazatait fokozatosan egész számmal osztják. Az így nyert számokat nagyság szerint sorolják, és (az adott esetben) az első tíz számnak (ill. a számhoz tartozó pártoknak) ítélnek mandátumot. 4. táblázat. A d’Hondt-módszer alkalmazása 10 mandátum és 10 000 leadott szavazat esetén Osztó A párt B párt C párt 1 4160(1.)3 380 (2.) 2 460 (3.) 2 2 080 (4.)1 690 (5.) 1 230 (7.) 3 1 386 (6.)1 126 (8.) 820 4 1 040 (9.) 845(10.)615 5 832 675 492 A Hare-módszemél először ún. választószámot (vagy mandátumszámot) határoznak meg, amely az összes leadott szavazat és a mandátumok számának hányada. A mi esetünkben tehát 10 000:10 = 1000. Ezzel a mandátumszámmal osztják el az egyes pártok elért szavazatainak számát. A maradék mandátumokat a sorrendben legmagasabb maradékkal rendelkező pártoknak ítélik. 50
