Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
A demokratikus választási rendszerek alapjai Ennek a tevékenységnek eredményeként a parlament végül jóváhagyta néhány választókörzet határainak megváltoztatását, miáltal a parlamenti mandátumok száma 651-ről 659-re emelkedett. Ez a határozat az 1997-es választások előtt, a parlament feloszlásakor lépett érvénybe, s a választások alkalmával már 659 körzetben szavaztak. A választási terület választókerületekre és -körzetekre osztását Németországban a választási törvény melléklete (Bundeswahlgesetz 1990) tartalmazza, viszont a választókörzetek kialakításának alapelveit maga a törvény határozza meg (3.§). A törvény egyben elrendeli egy állandó határvonó bizottság (Wahlkreiskommission) kinevezését, melynek feladata figyelni, hogy az aktuális választókörzetek megfelelnek-e a törvényben foglalt alapelveknek. A változtatás ajánlásait a bizottság a belügyminiszternek nyújtja be, s ez jóváhagyás céljából a parlament elé terjeszti. A határvonó bizottságot a köztársasági elnök nevezi ki - tagjai a szövetségi statisztikai hivatal elnöke ex offo, a szövetségi közigazgatási bíróság egy bírája és további öt tag. A választókerületek kialakításának elveit a magyar választójogi törvény melléklete is tartalmazza. Ez határozza meg a választókerületek számát is egy-egy megyében. A választókerületek végleges határait ezen elvek alapján a belügyminisztérium határozza meg. Végzése megfellebbezhető. Magyarországon azonban még nem volt erre precedens. Az egyes pártok szimpatizánsainak elosztása olyannyira egyenletes, hogy alapjában véve nem is ad lehetőséget a választókerületekkel való manipulálásra. 45
