Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén A területi átrendezés egyik fő célja tehát az lett volna, hogy megteremtse az alapot az ilyenfajta választójogi törvénymódosításhoz. 1996 elején a kormány és az ellenzék népszerűsége körülbelül azonos volt. Regionálisan azonban ez a népszerűség rendkívül erősen elvált egymástól. Az ellenzék bástyája elsősorban Pozsony, Kassa és Eperjes, valamint a délszlovákiai vegyesen lakott régió volt. Az etnikai határtól északra azonban még mindig a kormánypártok, elsősorban a HZDS dominanciája érvényesült. Ezt a regionális adottságot próbálta meg Vladimír Meőiar a maga javára kihasználni. Azt tervezte, hogy az ellenzéki régiókban kevesebb, de nagyobb egyéni választókörzetet hoz majd létre, míg az őáltala uralt régiókban többet, de kisebbet. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az 1994-es parlamenti választások eredményeit az akkori 38 járásra kivetítve, a kormány-ellenzék aránya 26:12 volt, az új 79 járásra kivetítve az arány 60:19 lett. Tehát míg az eredeti területi felosztás szerint a kormánypártok a járásoknak valamivel több mint a kétharmadát uralták, az új felosztás szerint immár a háromnegyedükben domináltak. A 9. táblázat jól mutatja, hogy minél nagyobb arányban győzött egy adott járáson belül a jelenlegi kormánykoalíció, annál nagyobb mértékben osztódott a járás. (Pozsony és Kassa városánál a nagyságrendi eltérés miatt egyszerűen elkerülhetetlen volt a több járásra való felosztás.) A kormány alatt a következő pártok összesített adatai szerepelnek: a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (Hnutie za demokratické Slovensko - HZDS), Szlovák Nemzeti Párt (Slovenská národná strana - SNS), 201
