Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
A demokratikus választási rendszer alapjai
A demokratikus választási rendszerek alapjai- a választójog gyakorlásának akadálya, ha a polgárnak nincs állandó lakhelye az SZK területén (2.§ 1. bek.); amennyiben azonban a választás napján megjelenik a választóhelyiségben, beírják a választójegyzékbe (5. § 4. bek ). Ténylegesen ez az intézkedés azt jelenti - bár a törvény erről kimondottan nem beszél -, hogy választásra nem jogosultak azok az SZK-ban állandó lakhellyel rendelkező polgárok sem, akik a választások napján külföldön tartózkodnak. Ennek a problémának esetleges megoldása kétféle lehet: szavazás a külföldi szlovák képviseleti hivatalban, vagy az ún. levelező szavazás, azaz a polgár postán küldi el szavazatát (Németországban ezt a folyamatot Briefwahlungnak nevezik);- választójoggal nem rendelkeznek azok a polgárok, akiket szellemi fogyatékosságuk miatt jogerősen megfosztottak a jogügylettől, vagy akiknek a cselekvőképessége ilyen fogyatékosság miatt korlátozott (2. § 2. bek.);- választójoggal nem rendelkeznek a szabadságvesztés-büntetésüket töltő személyek, és azok, akiknek a nép egészségének védelme érdekében törvény által korlátozott a személyi szabadságuk (2. § 3. bek.). A magyar választójogi törvény korlátozza azon személyek választójogát, akik jogerős gondnokság alatt állnak; akik szabadságvesztés-büntetésüket töltik; akik büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt állnak; akik a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt állnak. A választhatóság, a szlovák törvényhozáshoz hasonlóan, az állam területén lévő állandó lakhelyhez kötődik. A szavazásban továbbá akadályozottak azok a személyek, akik a választások napján nem tartózkodnak a köz19
