Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

rajzilag és a megközelíthetőség szempontjából teljesen elkülönül a Felső-Garam-völgyét magába foglaló egykori Zólyom vármegyétől, és az új kerületi székhelytől, Besztercebányától.

Ugyanezek az érvek sorolhatók fel a Nagyszombati és Nyitrai kerületek esetében is. A Csallóköz nagy részét Nagyszombathoz csatolták, ahová történelmileg sohasem tartozott, és amelynek megközelítése az ügyeit intéző csallóközi ember számára még most is Pozsonyon keresztül a leggyorsabb és legegyszerűbb. Komárom környéke és a Duna-lpoly alkotta háromszögben fekvő párkányi körzet sem tartozott soha Nyitrához.

Az aránytalanságok legjobban akkor mutatkoznak meg, ha az egyes kerületeken belül lévő községek számát viszonyítjuk a területhez, a lakossághoz és a járások számához. Itt két kézenfekvő párhuzam mutatkozik: a Trencséni és a Nagyszombati, valamint a Nyitrai és a Zsolnai kerület. Mindkét páros hozzávetőlegesen azonos területen fekszik, körülbelül azonos számú lakossággal és a községek száma is nagyjából megegyezik. Mégis, a Nagyszombati kerületben csak hét járást alakítottak ki a Trencséni kilenccel szemben, a Nyitraiban csak hetet a Zsolnai tizeneggyel szemben! Ez azzal magyarázható, hogy a Nyitrai és Nagyszombati kerület határain belül található a leghomogénebb magyarlakta tömb. Ezt a kérdést a járások elemzésénél bővebben kifejtjük.

De még ha a táblázatból különféle csűréssel-csavarással be is lehetne bizonyítani, hogy statisztikailag minden „ül”, a közigazgatási reformnak nem ez lett volna a célja, hanem az, hogy közelebb hozza a közigazgatást az emberekhez. Egyrészt a szó szoros ér171