Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

2.5. A kiegyezés után. „Népképviseleti” törvényhatóságok

Az osztrák-magyar kiegyezés után fokozatosan visszaállt a vármegyékre és törvényhatósági városokra - akkori szóhasználattal törvényhatóságokra - alapozott közigazgatási rendszer. Az 1872. XXXVI. és az 1886. XXI. törvénycikkek értelmében a törvényhatóságok hatásköre hármas: vonatkozik az önkormányzatra, az államigazgatás közvetítésére, továbbá az ún. politikai hatáskörre, melynek értelmében a törvényhatóság más közérdekű és országos jelentőségű ügyekkel is foglalkozhat, és a velük kapcsolatos álláspontját az országgyűlés bármelyik házához közvetlenül felterjesztheti.

Magyarország területe a századfordulón 63 vármegyére és 26 törvényhatóságú városra volt felosztva.

Ezen belül a jelenlegi Szlovákia területén 10 vármegye terült el egészben (Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars, Turóc, Árva, Zólyom, Liptó, Szepes és Sáros), 4 vármegye nagyobb részben (Hont, Gömör, Abaúj- Torna és Zemplén), további 4 vármegye kb. fele-, vagy kisebb részben (Komárom, Esztergom, Nógrád és Ung), 2 vármegye pedig egy nagyon kicsi résszel (Moson - a jelenlegi Nagy-Pozsony dunántúli része, és Győr-Csilizköz). Törvényhatósági város a jelenlegi Szlovákia területén négy volt: Pozsony, Komárom, Selmecbánya és Kassa.

A vármegyék általában 4-8 kisebb közigazgatási egységre - szolgabírói járásra - voltak felosztva. Ám akadt megye, amely olyan kicsi volt, hogy csak két járás terült el benne - ilyen volt például Turóc megye. Magyarország 63 vármegyéje 409 szolgabírói járás145