Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Közigazgatási felosztások Szlovákia területén A török hódoltság kb. 150 éve alatt a jelenlegi Szlovákia területének gyakorlatilag az egésze a Magyar Királyság része maradt, miközben az a Habsburg Birodalom része lett. Pusztán Nógrád és Hont déli részei kerültek török hódoltság alá, valamint egy rövid időre, a 17. század elején, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása alatt Zemplén és Abaúj vármegyék Erdélyhez csatoltattak. A Magyar Királyság ez alatt az idő alatt a közigazgatási egységeiben kívül változó katonai igazgatási egységekre is fel volt osztva, ezeket azonban itt nem említjük. Az ország fővárosa átkerült Pozsonyba, és ott maradt egészen 1786-ig. 2.3. A reformkor közigazgatási rendszere, nemesi vármegye és felvilágosult abszolutizmus A törökök kiűzése után, a 18. század elején fokozatosan újjászerveződött Magyarországon az egységes közigazgatás, amelynek az újjáalakult nemesi vármegye volt az alapja és amely egész 1848-ig fennmaradt. Kivételt ez alól csak a II. József uralkodása alatti 5 év (1785- 1790)jelentette, amikora nagyobb központosítás és udvari befolyás érdekében Magyarországot 5 nagy kerületre (Distrikt) osztották, amelyek élére császári helytartót neveztek ki. A mai Szlovákia területén 3 nagy kerület alakult: Nyitra, Besztercebánya és Kassa székhellyel, továbbá Komárom, Győr és Esztergom vármegyék Dunán inneni részei a győri kerületbe lettek betagolva. Továbbá megjegyzendő, hogy a 18. század utolsó harmadában -1765-től 1790-ig - a Habsburgok (Mária Terézia és II. József) országgyűlés nélkül, császári dekrétumokkal uralkodtak az országban. Ezt az időszakot nevezzük felvilágosult abszolutizmusnak. 139
