Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Petőcz Kálmán A számokból kitűnik tehát, hogy ez a tervezet a tömb­ben élő magyarságot 8 megye területén helyezné el (Pozsony várost mint megyét nem számítjuk). Az össze­sen 16 megyéből egy megyében sem lennének a ma­gyarok többségben - a komáromi tervezetben szerep­lő hárommal szemben. Ugyanakkor öt megyében ha­ladná meg a magyarok számaránya a 20%-ot, egy megyében lenne valamivel 20% alatt és két megyében lenne mélyen 20% alatt. A járások tekintetében az összefüggő magyar nyelvterület 19 egység között len­ne felosztva (nem beszámítva Pozsony és Kassa váro­sokat, valamint a zoboraljai falvakat). Ezek közül az 50%-ot a magyarok részaránya hét járásban haladná meg, egyben pedig nagyon megközelítené (Rimaszom­batban). További hét járásban lenne a magyarok rész­aránya 20% fölött, a maradék négyben pedig jóval 20% alatt. A Nyitrai járásban levő szórványmagyarság kb. 9%-át tenné ki az adott járás lakosságának. 1.5. Ellenzéki egyeztetések és a törvény végleges elfogadása 1995 őszén és 1996 elején hosszas egyeztetések folytak a Városok Uniója és a jobboldali ellenzéki pár­tok (Kereszténydemokrata Mozgalom, Demokrata Párt, Demokrata Unió), valamint a Magyar Koalíció szak­értői és politikusai között arról, hogy közös tervezetet támogassanak a törvény parlamenti vitájában. A szlo­vák ellenzék, illetve az Unió nem volt hajlandó módo­sítani tervezetét a dél-szlovákiai régiók tekintetében, a Magyar Koalíció enélkül viszont nem volt hajlandó a tervezetet megtámogatni. Végül az ellenzék három tervezettel állt elő - az egyi­ket a szlovák jobboldali ellenzék, a másikat a Magyar 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom