Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén

Petőcz Kálmán

A kormánytervezet legfőbb veszélye a magyarok szempontjából tehát abban rejlett, hogy regionális szinten teljesen kiszorulnak a döntéshozatalból.

1.3. A Magyar Koalíció komáromi

dokumentumokból kiinduló tervezete

A komáromi nagygyűlés, mint már említettük, szintén előterjesztette saját tervezetét az ország területi felosztását illetően. Ez a tervezet azonban csak a magyarlakta vidékekre vonatkozott.

Eszerint a dél-szlovákiai régió vagy egyetlen, vagy három másodfokú közigazgatási régiót alkotna, ezen belül 21 elsőfokú területi egységgel - közigazgatási körzettel. A három területi egység a következőképpen nézne ki (AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ÖNRENDELKEZÉS ALAPJA 1995)1

1. Pozsonytól Ipolyságig. 11 körzet (Szene, Somorja, Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye, Komárom, Ógyalla, Érsekújvár, Párkány, Léva és Zselíz), 230 községgel, 527 ezer, ebből 332 ezer (63%) magyar lakossal.

2. Ipolyságtól Kassáig. 8 körzet (Ipolyság, Fülek, Losonc, Rimaszombat, Tornaija, Rozsnyó és Szepsi), 228 községgel, 239 ezer, ebből 128 ezer (54%) magyar lakossal.

3. Bodrogköz és Ungvidék. 2 körzet (Nagykapos és Királyhelmec), 53 községgel, 59 ezer, ebből 46 ezer (77%) magyar lakossal.

A zoboraljai magyar nyelvterület a tervezet szerint különálló elsőfokú államigazgatási területet kellene hogy alkosson 18 községgel, kb. 13 ezer magyar lakossal, akika lakosság 51 %-átalkotnák.

A 4. térkép a komáromi nagygyűlés javaslatát mutatja.

120