Petőcz Kálmán: Választások és felosztások - Nostra Tempora 1. (Dunaszerdahely, 1998)

A demokratikus választási rendszer alapjai

A demokratikus választási rendszerek alapjai tartó hivatalos kampányidőszakban, a magánmédi­ákban, és a médiakampányt csak a közszolgálati mé­diákban akarják megengedni. A közszolgálati TV és rádió azonban köztudomásúan a kormány szócsöve. Nem is lehet más, hiszen a TV és a rádió igazgatóját, a TV- és Rádiótanácsot, valamint a frekvencia-taná­csot is egyszerű többséggel választja a parlament, így ott csak kormánypárti képviselők ülnek. 6. A törvény nem rendelkezik arról, hány napig tart a választás. Erről a házelnök dönt, ő állapítja meg, hogy egy napig, vagy két napig zajlik-e a vá­lasztás. Minden demokratikus európai országban egy nap alatt bonyolítják le a szavazást. A kétnapos választás a szavazóurnákkal való manipulációra ad­hat teret. 7. A törvény nem szabja meg a szavazócédula szer­kezetét. A demokratikus országok túlnyomó többsé­gében a választópolgár egyetlenegy szavazócédulát kap kézhez, amelyen egy oldalon minden információ rajta van. Az a szlovákiai gyakorlat, hogy minden párt listája egy külön cédulán szerepel, ismét manipuláci­ókhoz vezethet. 8. További manipulációt tenne lehetővé az a módo­sítás, hogy a választópolgárok jegyzéke az eddigi gya­korlattól eltérően nem lenne nyilvánosan kifüggeszt­ve, hanem mindenkinek a félfogadási órák alatt kelle­ne a hivatalban meggyőződnie arról, szerepel-e a neve a jegyzékben. Nem világos továbbá, hogyan ellen­őrizhető, illetve védhető ki az 1947-es magyarorszá­gi választásokból jól ismert kékcédulás szavazás. Ugyanis ha valaki nem az állandó lakhelyén szavaz, akkor kikérheti az ún. választási igazolványát és az­zal máshol szavazhat. Nem tartalmaz a tervezet olyan 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom