Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
92 Lanstyák István beszélők rendszerint nem tartják ht elemeknek, és többnyire nincsenek is tudatában annak, hogy ezek ht és Hu használata közt jelentős különbségek vannak. Ez a tény erősíti pozíciójukat, a purista beállítottságú beszélők is bátran élnek velük (legföljebb a nemzetközi szavaktól ódzkodnak egy kicsit). Nemcsak informális helyzetekben fordulnak elő, hanem formális helyzetekben is, így írásban, pl. a sajtó vagy a szépirodalom nyelvében is viszonylag széleskörűen használatosak. 4.4. Ht eredetű szavak A ht szókincs ötödik rétegéhez azok a lexémák sorolhatók, amelyek a ht nyelvváltozatokban jöttek létre 1918 után belső nyelvi elemekből, többnyire - de nem mindig - kontaktushatás következtében, s az adott régió egész területén (vagy legalábbis nagyobb részén) használatosak. „Belső nyelvi elemeken” elsősorban a km szavakat kell érteni; ezekből olykor az államnyelvtől függetlenül jönnek létre új ht szavak, jellemzőbb azonban, hogy az új szókészleti elemekben kontaktushatás (is) érvényesült. A kontaktushatás itt vagy abban mutatkozik meg, hogy meglévő ht szavaknak (tőszavaknak, képzett vagy összetett szavaknak, esetleg állandósult szókapcsolatoknak) megváltozik a jelentésszerkezete - így jönnek létre a jelentésbeli kölcsönszavak, vagy abban, hogy hangalakjukban is új, a magyar nyelvben korábban nem létező ht szavak (képzett vagy összetett szavak, továbbá állandósult szókapcsolatok) jönnek létre államnyelvi megfelelőik hatására - így keletkeznek a kalkok. Jelentésbeli kölcsönszó akkor jön létre, ha a km lexémának és államnyelvi megfelelőjének hasonló, de nem azonos a jelentésszerkezete. A jelentéskölcsönzést elősegíti, ha az érintett lexémáknak nemcsak a jelentésszerkezete hasonló, hanem a hangalakjuk is. Pl. az Er magyarban a Km kód szó ’postai irányító - szám’ jelentést vett fel (a meglévők mellé) román megfelelőjének, a cod ’kód’, ’postai irányítószám’ szónak a hatására; így jött létre az Er kód ’postai irányítószám’ jelentésbeli kölcsönszó. A Fv orosztojás ’kaszinótojás’ szó a belső elemekből létrejövő szóalkotások másik típusára példa: ez esetben nem egy meglévő km szó vett fel új jelentést, hanem két km szóból, az oro.s'z-ból és a tojás-ból jött létre egy vadonatúj lexéma a mintaként szolgáló szik. ruské vajce ’kaszinótojás’ (szó szerint „orosz tojás”) hatására; az ilyeneket kalkoknak nevezzük. A Fv szakosító iskola ’post secondary képzést nyújtó iskola’viszont önál ló alkotás aFv nyelvváltozatokban, melynek nincs mintája az államnyelvben (vő. szlovák nadstavbová škola ’szakosító iskola’, szó szerint „felépítményi iskola”). A ht nyelvváltozatokban belső nyelvi elemnek tekinthetők a már beépült kölcsönszavak is, amelyekből szintén létrejöhetnek új ht lexémák. Pl. az Er navéta ’ingázás’ szóból jött létre önálló, román hatástól független alkotásként az Er navétázik ’ingázik’, amely — mivel kölcsönszót tartalmaz - másodlagos kölcsönszó nak nevezhető. A Fv horcsicáspohár ’mustárospohár’ szó egy másodlagos kölcsönszót tartalmaz, a Fv Ka horcsicás melléknevet, amely az elsődleges Fv Ka horcsica ’mustár’ kölcsönszóra megy vissza; a Fv horcsicáspohár tehát harmadlagos kölcsönszó. Az ilyen többedleges kölcsönszavak egy része kaik, más részük államnyelvi mintától többékevésbé függetlenül létrejött önálló ht alkotás. 4.4.1. Jelentésben kölcsönszavak Az egykori km lexémák jelentése többféleképpen is megváltozhat a ht nyelvváltozatokban államnyelvi megfelelőik hatására. Előfordul például, hogy az érintett szónak kibővül a jelentése. Pl. Hv bonbon ’(bármilyen) cukorka’ (vö. Km bonbon csak ’csokoládébevonatú kis édesség’, Fv főiskola ’(minden) felsőoktatási intézmény’ (vö. Km főiskola csak ’nem egyetemi rangú felsőoktatási intézmény’), Fv iskola ’bármely (fokú) oktatási intézmény’ (vö. Km iskola csak ’alap- vagy középfokú oktatási intézmény’); Er Va Hv
