Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
LANSTYÁK ISTVÁN A HATÁRON TÚLI MAGYAR SZÓKÉSZLET EREDET SZERINTI RÉTEGEI1 1. BEVEZETÉS Dolgozatomban a határon túli magyar szókincset tekintem át abból a szempontból, hogy a benne található különféle szókészleti elemek milyen eredetűek és a beszélők hogyan viszonyulnak hozzájuk, továbbá bemutatom a közmagyar nyelvben meg nem található és nem is tájnyelvi jellegű határon túli lexémák legfontosabb fogalomköri csoportjait. Nyelvi példáim egy része a nagyközönség számára Termini magyar-magyar szótár néven ismertté váló internetes lexikális adatbázisból származik. A legalább egyik elemükben idegen eredetű szavakat tartalmazó adatbázis építése 2003 óta folyik az MTA anyagi támogatásával, s 2007 óta minden érdeklődő számára hozzáférhető a világhálón.1 2 Példáim másik része azokból a szójegyzékekből való, amelyet a Termini munkatársai állítottak össze néhány újabb szótár számára, nevezetesen a Magyar értelmező kéziszótár 2. kiadása, az Osiris Helyesírás c. kiadvány részeként megjelent helyesírási szótár, valamint az Eőry Vilma szerkesztette Értelmező szótár + számára. Végül néhány nyelvi példát közvetlenül a Termini szótár munkatársaitól szereztem, ill. figyelembe vettem a határon túli magyar szavakkal kapcsolatos, alább idézett lexikológiai és lexikográfiai irodalmat is. A határon túli magyar lexikális adatbázis építése a határon túli és magyarországi kutatókat tömörítő Termini Kutatóhálózat3 egyik legfontosabb kutatási programja. A kutatóhálózat munkatársai jórészt az MTA határon túli kutatóállomásainak feladatait ellátó nyelvi irodák és egyéni kutatóhelyek munkatársai köréből verbuválódnak. Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján 2001-ben jöttek létre nyelvi irodák az MTA kezdeményezésére; fő feladatuk a határon túli magyar nyelvváltozatok kutatása, valamint a magyar nyelv használatának elősegítése a nyilvános nyelvhasználat minél több színterén, beleértve az írásos használatot is. A munkálatokba 2003-ban az ún. kisrégiók (Horvátország magyarlakta területei, a szlovéniai Muravidék és az ausztriai Őrvidék) munkatársai is bekapcsolódtak; ezek összefogásával jött létre 2007-ben az Imre Samu Nyelvi Intézet.4 A nyelvi irodák és 1. A dolgozatom alapjául szolgáló nyelvészeti kutatások a Gramma Nyelvi Iroda munkaterve alapján folytak az MTA Határon Túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogram támogatásával. Itt mondok köszönetét Benő Attilának, Csemicskó Istvánnak, Kolláth Annának, Márku Anitának és munkatársainak, Szoták Szilviának és Žagar-Szentesi Orsolyának a tőlük kapott nyelvi adatokért, a meglévő adatok értelmezésével kapcsolatos segítségükért, ill. a munkám előző változataihoz fűzött észrevételeikért, továbbá Kitlei Ibolyának a kézirat előző változataiban található elírások, helyesírási és fogalmazási botlások kijavításáért. 2. L. http://ht.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage. 3. L. http://ht.nytud.hu. 4. L. www.lett.ubbcluj.ro/~tjuhasz/sztanyi/index.html (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet), www.gramma.sk (Gramma Nyelvi Iroda), www.kmf.uz.ua/egysegek/kutatomuhelyek/magyarsagkutato/index.html (Hodinka Antal Intézet), www.isnyi.org (Imre Samu Nyelvi Intézet). A Vajdaságban más intézmények látják el a nyelvi irodák feladatait, 1. www.mtt.org.yu/vak/kutatasok (Magyarságkutató Tudományos Társaság) és www.korpusz.org.yu (Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz). Az egyes irodákra és kutatóhelyekre 1. Csemicskó és mtsai 2005, Kolláth és mtsai 2005.
