Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői 79 4. ÖSSZEGZÉS Az SM változatok mai állapota elkerülhetetlen következménye azoknak a változásoknak, melyek az egykori felvidéki magyarság életében az első Csehszlovák Köztársaság 1918. évi megalakulása után történtek, mindenekelőtt a beszélők kétnyelvűsödésének, az anyanyelvű oktatási lehetőségek beszűkülésének, az anyaországtól való viszonylagos elválasztottságnak, a kisebbség gazdasági, társadalmi és politikai marginalizálásának. Mivel áttekintésünk kiragadott példákat tartalmaz, nem derül ki belőlük, valójában mennyire mélyrehatóak azok a változások, melyek az elmúlt nyolcvanegynéhány év alatt bekövetkeztek. A változások mértékéről nehéz általában beszélni, mivel az SM beszélőközösség számos kisebb, egymástól számottevően eltérő csoportból áll; mivel e csoportok nyelvhasználati szokásai jelentősen különböznek, az általuk használt nyelvváltozatok sem egyformák. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy ha eltekintünk a nyelvcsere folyamatában lévő helyi közösségektől, ill. a nyelvvesztés folyamatában lévő egyénektől, azt kell mondanunk, hogy sok más kisebbségi kétnyelvüségi helyzethez viszonyítva az SS nyelvnek az SM változatokra gyakorolt hatása tulajdonképpen csekély. Thomason és Kaufman kölcsönzési skáláján (1988: 74-76), melynek egyik végpontja az alkalmi nyelvi érintkezéssel együtt járó, pusztán lexikális kölcsönzés (első fokozat) és végpontja a nagyon erős kulturális hatás következtében jelentkező nagyfokú nyelvtani kölcsönzés (ötödik fokozat), a beszélt SM változatokat az első és a második fokozat között (talán a másodikhoz közelebb) helyezhetnénk el.32 Amint kutatá - saink során kimutattuk, az SS hatása jobbára csak ott tud töretlenül érvényesülni, ahol ez összhangban van a nyelvünk egynyelvű változataiban is kitapintható fejlődési tendenciákkal. A nyelvi rendszerbe beépülő „par excellence” kontaktusjelenségek viszonylag elszigeteltek maradnak, vagyis nem érintenek egész nyelvi kategóriákat vagy részrendszereket (Lanstyák- Szabómihály 1997: 141). Annak, hogy az SS nyelv csak viszonylag csekély mértékben tudta megváltoztatni az SM nyelvváltozatokat, a fő oka a nyelvérintkezés jellegéből adódik: a kontaktus kezdete óta eltelt idő - nem számítva a regionális szinten meglévő előzményeket — meglehetősen csekély (nyolcvanegynéhány év); az SM közösség mint fejlett tudatú etnikum, amely ezer évig domináns - vagy legalábbis egyenrangú — pozícióban volt az általa lakott területeken, 1918 után is megőrizte korábbi intézményrendszerének egy részét, s képes volt magát viszonylag önálló közösségként megszervezni. Ezen belül is ki kell emelni az alap- és középfokú iskolák rend - szerét, amely ugyan nem felel meg teljesen az SM kisebbség igényeinek, mégis rendkívül fontos szerepet játszik nemcsak általában a kisebbség ellen irányuló asszimilációs állami törekvések kivédésében, hanem a nyelvi különfej lődés fékezésében is (ennek empirikus bizonyítékaira 1. Lanstyák-Szabómihály 1996a, 1997). Bár a nyelven kívüli tényezőknél kisebb jelentőségű, egy nyelvi tényezőt is megemlítünk: a magyar nyelv nagymértékben különbözik a szlováktól, ez pedig némileg gátolhatja a nyelvi kölcsönhatás érvényesülését. HIVATKOZÁSOK Arany A. László 1939-40/1998. A kétnyelvűség jelenségeinek pszichológiai alapjai. Lanstyák István - Simon Szabolcs (szerk.) Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről. Pozsony: Kalligram. 7-3 í. Bokor József 1990. A nyelvi-nyelvészeti képzés sajátosságai a kétnyelvűség körülményei között Mariborban. Egyed Orsolya - Giay Béla - B. Nádor Orsolya (szerk.) 32. A második fokozatra a formaszókat is érintő szókölcsönzés mellett enyhe, a nyelv tipológiai sajátságait nem érintő hangtani, mondattani és jelentéstani kölcsönzés jellemző.