Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nyelvmenedzselés

Gondolatok a nyelvi purizmusról 579 Szlovákiában. Kérdésemre pontosan körülír­ták, meghatározták a hazai focista adatközlők, sőt, jóllehet kontaktusjelenség, írott sajtóbeli példákkal is alá lehet támasztani létezését. Humort keltő azonban az, hogy a szerző az említett interjúban arról is szót ejt, hogy a „szlovák csapatok magyar ellenfelei nem isme­rik vagy helytelenül használják a hivatalos nyelv focira vonatkozó szavait”, mert „egyálta­lán nem mindegy mikor, hol és milyen válasz­tékosán szólalunk meg. Pláne akkor, ha olyan »kihegyezett« szituációban találjuk magunkat, mint amilyet egy futballmeccs kínál föl és pro­dukál”. Szükségtelen kommentárt fűzni e sorokhoz; mindenkinek elég határozott elkép­zelése van arról, hogyan fejezik ki magukat a focisták a pályán a meccs hevében, s hogy olyankor mennyire fontos számukra a választé­kos kifejezésmód. Visszatérve azonban a szótárhoz. A szerző akkor segített volna igazán munkájával, ha annak magyar szóanyagába belefoglalta volna a jaszli, jaszlicski ’köténycsel’, kopacski ’fut­­ballcipő, focicsuka’, kontúrnál ’eredményt jóváír’, stuszni ’lábszárvédő’ és hasonlóan köz­ismert szavakat is mint kontaktusváltozatokat - megfelelő eligazítással használatukat illetően -, melyeket teljesen általánosan használnak a szlovákiai magyar gyerekek. A purizmus hatását évről évre megfigyelhet­jük például a Kazinczy Napokon, a versenyző diákoknak a magyar nyelvről, annak használa­táról, kisebbségi helyzetünkben való fennmara­dásáról vallott nézeteiben, vagy esetenként a Katedra Napokon elhangzó előadások egy részében is, mely rendezvénynek egyébként a tankönyvek nyelvezete volt már a témája. S vajon akkor milyen nyelvszemléletet tart­hatunk kívánatosnak, korszerűnek? - kérdezhe­ti ezek után a kedves olvasó. Az elvakult purizmustól, babonáktól meg­tisztult, tudományos alapokon nyugvó szemlé­letet, mint amilyenre kiváló példa a már idézett cseh Petr Sgall-Jirí Hronek (1992) szerzőpáros könyve, s mint amilyenre szerencsére itthoni példákat is idézhetünk elsősorban Lanstyák István és Szabómihály Gizella munkáinak köszönhetően. Egy modernebb szemléletmód, mely valóban egyre inkább kezd érvényesülni a szociolingvisztika megtermékenyítő hatásának köszönhetően, azt tekintheti céljának, hogy a parancsok és tiltások, ill. a károkat okozó, ezért gyakran és okkal keményen bírált purista szem­lélet helyett felvilágosítsa a beszélőket arról, milyen a nyelvünk valós állapota, a nyelvi hely­zetünk, s hogy a nyelvhasználók kommunikáci­ós céljaikhoz hogyan válogathatnak megfelelő­en a rendelkezésükre álló nyelvi eszközökből. Noha a purista szemléletmód érvényre jutása általában káros jelenség, kisebbségi helyzetünk szempontjából bizonyos mértékben mégis indo­kolt az érvényesítése (vő. Lanstyák 1998c: 430; a purista elvek alkalmazásáról lásd még 432). Ennek a gondolatnak a bővebb kifejtése azonban már egy másik írás feladata lehetne. A káros nyelvi purizmus jelenségét pedig meghaladta a tudomány; sajnos, sokat „köszönhetünk” azon­ban neki abban, hogy a nyelvészeti közgondol­kodás nem fejlődött mindig dinamikusan. HIVATKOZÁSOK Antal László 1989. Modem nyelvelméleti szöveg­gyűjtemény I. (A prágai iskola). Kézirat. Budapest: Tankönyvkiadó. Bakos Ferenc 1994. Idegen szavak és kifejezések kézi­szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó. Balia István 2003. Miből készül a méhpempő - avagy tankönyv hibákkal. Katedra 10/5, 27-28. Blanár, Vincent - Jóna, Eugen - Ružička, Jozef 1974. Dejiny spisovnej slovenčiny II. Bratislava: Slovenské pedagogické nak­ladateľstvo. Both László 2004. Magyar-szlovák futball kisszótár. Maďarsko-slovenský malý futbalový slovník. Dunajská Streda: Felelős kiadó a szerző. Brányik Sándor 2004. Nyelv és futball. Patonyföld 4/5,2. Csemicskó István - Váradi Tamás (szerk.) 1996. Kisebbségi magyar iskolai nyelvhaszná­lat. A 8. Élőnyelvi Konferencia előadá­sai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom