Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
Országos szintű pedagógiai mérések tanulságai 537 • arról, hogy az írásbeli érettségi vizsga értékelésének kritériumai érthetőek és megalapozottak voltak (75,0%). A kérdőív két kérdésében az adatközlők teret kaptak arra, hogy kifejtsék nézeteiket a jövő írásbeli érettségi lehetséges témáival, az írásbeli lehetséges műfajaival kapcsolatban, ill. általában az írásbeli érettségi vizsga bármilyen vonatkozásával kapcsolatban. Ebben a vonatkozásban mindössze egy kérdés osztotta meg a válaszadókat - nagyjából arányosan két válaszlehetőség között. Az írásbeli témák, ill. a hozzájuk kötődő műfajok központilag történő kijelölésével egyetértett az adatközlők 58,3%-a. A maradék, a kisebb adatközlői csoport a kérdésben más véleményen volt. Elgondolkodtató az, hogy a válaszadók több mint egyharmada (37,5%) úgy vélekedett a megadott műfajokkal kapcsolatban, hogy megfelelőbb megoldás lenne, ha a tanulók saját maguk, saját belátásuk alapján dönthetnék el, hogy a megadott témához milyen formát, műfajt választanak abból a repertoárból, amely központilag lenne kijelölve. (A 2005/2006-os tanévben a műfajok a következők voltak: irodalmi életrajz, vitacikk, jellemrajz, elbeszélés, elmélkedés, fejtegetés, szónoki beszéd, lírai leírás/ leíró esszé.) Az egyik kérdés arra irányult, hogy a gyakorló tanárok javaslatot tegyenek az elkövetkező írásbeli érettségi vizsga témáira, ill. műfajaira magyar nyelvből és irodalomból. Javaslataik általában aktuális társadalmi kérdésekre irányultak. Lássunk néhány példát: Tolerancia és intolerancia a táradalomban. Az emberek környezetvédelem iránti közönyének kritikája, Hova tűnt a kultúra a tömegtájékoztató eszközökből? Az időszerű témákon kívül hagyományos, időhöz nem köthető, ill. egyéb témák is előfordultak javaslatként. Ezek között említhetjük például az emberek közötti kapcsolatok (szeretet; barátság; életöröm; fiatal és idősebb nemzedék egymáshoz való viszonya; a fiatalok helyzete a társadalomban; alapvető emberi értékek) témáját. Konkrét műfaji megjelölésre irányuló javaslatok is szerepeltek a válaszok között. Ezek között előfordul az előadás, az újdonság erejével hat a szónoki beszéd. Ez utóbbit, „modell-értékű” szerkezete miatt didaktikai szempontból különösen helyesnek tartjuk. HIVATKOZÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Horváth Zsuzsanna és Lukács Judit (szerk.) 2005. Előzetes szakmai jelentés a 2004/2005. tanév május-június időszakában tett érettségi vizsgák eredményeiről. Budapest: Országos Közoktatási Intézet: Kiss Jenő 2005. A magyar nyelv és az Európai Unió. Magyar Nyelvőr 129/1, 12-30. Ringlerová, Viera 2005. Vyhodnotenie PFIČ MS. Maďarský jazyk a literatúra. Interná správa. Bratislava: ŠPÚ. Vaľková, Rozália (red.) 1975. Zborník z konferencie o metodických otázkach vyučovania maďarského jazyka a literatúry na školách II. cyklu v Západoslovenskom kraji. Bratislava: Krajský pedagogický ústav. www.oki.hu [Simon Szabolcs2010. Országos szintű pedagógiai mérések tanulságai. A középiskolai magyar nyelv- és irodalomtanítás az írásbeli érettségi vizsga eredményeinek tükrében. Nyelvi szondázás. Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok a szlovákiai magyar nyelvhasználat köréből. Dunaszerdahely: Lilium Aurum. 188-197.]
