Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
SIMON SZABOLCS ORSZÁGOS SZINTŰ PEDAGÓGIAI MÉRÉSEK TANULSÁGAI A középiskolai magyar nyelv- és irodalomtanítás az írásbeli érettségi vizsga eredményeinek tükrében 1. BEVEZETÉS A 21. században egyértelművé vált, hogy az oktatásban az akadémiai tudás megszerzéséről a képességfejlesztésre helyeződött a hangsúly. Ennek a tartománynak szerves részét képezi az anyanyelvi képességek fejlesztése, amely számtalan további kérdést vet fel. A téma időszerűségét az is mutatja, hogy több tudományos konferencia is foglalkozott vele. Azt, hogy a magyar nyelv és irodalom tanításának kérdését új megvilágításba kell helyeznünk, az utóbbi bő másfél évtized történései indokolják, a mélyreható társadalmi-politikaigazdasági változások. Eredményes felső- és középfokú oktatás szükségeltetik, a fiatalok versenyképessége végett. Európai uniós csatlakozásunk egyik következménye a nyelvek közötti verseny; „nyelvi szempontból is fontos lesz az a migráció, amely a munkaerő szabad, egyszersmind gazdasági kényszerből következő mozgásának lesz a következménye. »A gazdaság egységesülése afféle új népvándorlással is együtt járhat. Francia- vagy Németország jellegét máris döntően megváltoztatta az ott élő arab, illetve török közösség, és Hollandia, sőt még Anglia arculatán is módosítottak a bevándorlók. Az Európai Közösség kibővítése előre nem látható változásokkal járhat. A múltban a legtöbb ember egy bizonyos nyelvi közösségben nevelkedett, és később fordításra kényszerült, valahányszor másik nyelvi közösséggel találkozott. A jövőben egyre többen érezhetik magukat out of place, azaz nyelvközi állapotban..., a nyelvet igen tágan, művelődési hagyományként, közösségi emlékezetként értelmezve« (Szegedy-Maszák 2004:827).” ( idézi Kiss 2005: 26) Az anyanyelv (vemakuláris nyelv) jellemzője a teljességjelleg. Ennek didaktikai vetülete, hogy az anyanyelvnek (vemakuláris nyelv) minden társadalmilag releváns formáját tanítani kell. A globális nyelvi versenyre való tekintettel a nem nagy nyelvek beszélői számára is nyilvánvalónak kell lennie, hogy az angol, ill. nagy nemzetközi nyelvek mellett anyanyelvűk is hasznos, és anyanyelv volta miatt több sajátos funkció kizárólagos hordozója (egyebek mellett az elsődleges nyelvi szocializáció eszköze, a környezet mentális birtokbavételének és a szűkebb közösséghez tartozás megélésének egyik kitüntetett fontosságú eszköze). Pozitívan viszonyulni hozzá, azt megtartani szándékozni nem jelent maradiságot. Az anyanyelvhez kötődés ugyanakkor természetesen nem jelenti a két- vagy többnyelvűség ellenzését. 2. A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA EREDMÉNYE STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN A 2004/2005-ös tanévben magyar nyelvből és irodalomból az érettségi vizsga írásbeli része még a hagyományos módon történt. A vizsga eredményeiről felmérés készült az OPI-ben. Az adatok 2 268 tanuló eredményeit összegzik. Ebből a mennyiségből „A” szinten vizsgázott 335 tanuló, „B” szinten 1 933 tanuló. Az adatokat a 2. számú táblázat összegzi.
