Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nevek és névhasználat

470

Bauko János

2003: 255-349). A szerző a XVI-XVIII. századi gömöri, honti és ugocsai összeírások alapján vizsgálta a magyar, szlovák és kárpátukrán családnevek rendszerét. A névanyagot alapos morfológiai és etimológiai elemzés alá vetette. Szintén történeti neveket vizsgált Hajdú Mihály (2003b), aki a Garam-Ipoly közének XV-XVI. századi család- és keresztneveit elemezte. Udvari István Trencsén (1993), Szepes, Zemplén ( 1994) és Nyitra ( 1996) vármegyei személyneveket vizsgált Mária Terézia idejéből.

A szlovákiai magyar vonatkozású személyneves (helyneves, állatneves) munkák egy része a Hajdú Mihály által szerkesztett Magyar Névtani Dolgozatok (MND.) és Magyar Személynévi Adattárak (MSzA.) sorozatban jelent meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

A néprajzosként ismert Csáky Károly Ke - lényé (Kleňany) család- és ragadványnevei című munkájában (MSzA. 59.) megállapítja, hogy a legfrekventáltabb családnevekhez kapcsolódik a legtöbb ragadványnév. A ragadványnevek a családi, rokoni kapcsolatokat, az összetartozást tükrözik. A faluban az azonos családnevűek közül csak azok vannak egymással rokonságban, akiknek azonos a ragadványnevük is.

Szoros kapcsolatban van e dolgozattal Csáky Károly Ipolyfödémes (Ipeľské Ul’any) személynevei című munkája (MND. 78.). A szerző a család- és ragadványneveken kívül a kereszt- és becenevekkel is foglalkozik. A névöröklődés szemléletes példájára utal egy egyén hármas ragadványneve: Dobos Elnök Jaksi Misa - az első névelem az apa ragadványnevére, a második az apa funkciójára utal, a harmadik az apai nagyapa beceneve után keletkezett.

Juhász Aladár Vága (Váhovce) mai személynevei című adattárában (MszA. 61.) a család- és keresztneveket gyakoriság alapján, s a ragadványneveket a névadás indítéka szerint közli. A szerző felfigyel arra, hogy az összegyűjtött korpuszban tájszóból eredő ragadványnevek is vannak, melyek tükrözik használóik nyelvjárását: pl. Brecska ’félig főtt lekvár’,

Cinga ’vékony’, Márvány ’tejfölös kalács’, Nyehó ’ügyetlen’, Túpic ’alacsony termetű’.

Az MSzA. 86. számaként jelent meg Jankus Gyula Kéménd (Kamenín) család- és ragadványnevei című munkája. Az egyes kihalt családnevek mint ragadványnevek élnek tovább a szinkrón névanyagban. A szerző tollából származik Bény (Bíňa) személynevei című tanulmány is (MND. 122.), melyben a község teljes személynévrendszerét (család-, kereszt-, bece- és ragadványneveit) ismerhetjük meg. A szerző kiemeli, hogy főleg azokhoz a családnevekhez nem járni ragadványnév, melyeknek viselői az utóbbi években költöztek a faluba, tehát nem számítanak tősgyökeres bényieknek.

Laczkóné Erdélyi Margit Hontfüzesgyarmat személynevei című munkájában (MND. 147.) a település család-, kereszt- és becenévrendszerét vizsgálta.

Vörös Ferenc Családnévkutatások Szlová - kiában (2004) című monográfiájában négy felvidéki település családneveinek szociolingvisztikai vizsgálatát végzi el. A könyv első részében a névtudomány elméleti kérdései kerülnek a középpontba. Az egyes alfejezetekben a személynévkutatásról, a névszótárakról, a névtan megszületéséről és önállósulásáról, a névkutatás főbb műhelyeiről, a névváltoztatásról, a névviselésről és névhasználatról olvashatunk. A szerző külön figyelmet szentel a névátírás helyesírási szabályozásának mind a magyar, mind a szlovák nyelvben, valamint a kérdéssel kapcsolatos szlovák-magyar vitának, amely a történelmi családnevek átírását érintette. A XX. században végbemenő történelmi sorsfordulókról, politikai korszakokról is ír, melyek befolyásolták a (Cseh)szlovákiában élő magyarság életét és névhasználatát. Áttekinti a kisebbségeket érintő jogszabályokat, névtörvényeket. A két csallóközi (Balóny, Diósförgepatony) és két Nyitra-vidéki (Kiscétény, Nagycétény) település százéves családnévanyagát tizennégy szempont (időbeli, földrajzi, etnikai, dialektológiai, társadalmi, vallási és felekezeti, etimológiai, névélettani, névgyakorisági, a névadás indítéka, jelentéstani, szófajtani, morfológiai, a nyel-