Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
444 Szabómihály Gizella közli, egyes térképeken a Tótújhely szerepel, viszont a Szlovákújhely és a Kisújhely használatára is van adat. A földrajzinév-bizottság 16/222-es határozata szerint szükségtelen a szlovákiai Slovenské Nové Mesto területén fekvő vasútállomásnak magyar nevet adni. Hasonlóan a 16/223 számú határozat értelmében „a szlovákiai Komárom vasútállomásának magyar nevében a Bizottság nem foglal állást”. Két évvel később a bizottság már olyan értelmű határozatot hozott, hogy Komárno (azaz a szlovákiai Komárom) magyar neve Révkomárom legyen (1. a 20/279 határozatot). A névadási hátteret világítja meg Földi Ervinnek, a bizottság elnökének az Elet és Tudományban közölt cikke, amelyet a Révkomárom név használatát bíráló olvasói levél kapcsán írt. Eszerint a két Komárom megkülönböztetésére gyakorlati okokból volt szükség, s a megkérdezett személyek szerint a szlovákiai magyarok használják a Révkomárom nevet (Földi 1998). Az írás idevonatkozó része így szól: „Kérésünkre Jakab István szlovákiai magyar nyelvész, egyetemi tanár, egyébként révkomáromi lakos 1995. május 12-én kelt levelében így foglalt állást: »... itt általában a Komárom alak használatos. Ha ellenben szükség van a két város megkülönböztetésére, ak - kor ezt a mi sajtónk is a Révkomárom alakkal teszi meg. S ez így el is fogadható.« A bizottsági ülésen az MTI képviselője jelezte, hogy szlovákiai tudósítójuk rendszeresen a Révko - márom nevet használja. A Határon Túli Ma - gyarok Hivatalának képviselője megállapította, hogy Szlovákiában a Révkomárom név használata, ha nem is kizárólagos, de egyre gyakoribb” (Földi 1998: 1124). 70. ülésén 2010-ben a bizottság „a vasútállomási utastájékoztatásról szóló 69/645. számú határozatot kisebb mértékben” módosította, a „Magyarországon kívül fekvő vasútállomásokkal kapcsolatban használandó magyar névalakokat” táblázatban közli. Ebben Slovenské Nové Mesto magyar neveként a Kisújhely szerepel, a Komárno pedig Révkomárom.8 A jegyzékben megtalálható Čierna nad Tisou is, magyar neveként a jegyzék az Ages ernyő nevet adja meg, holott nálunk közigazgatásilag két településről van szó: Čierna (Agcsernyő) közigazgatási területén 1946-ban kezdték építeni a vasúti átrakodólállomást, majd az ehhez kapcsolódó lakó- és kiszolgálóépületeket. Az új település a Čierna nad Tisou nevet kapta, az 1994-es jegyzékben az ennek a fordításának minősíthető Tiszacsernyő szerepel, amely szlovákiai eredetű szövegekben kizárólagos. Jelenleg tehát az a helyzet, hogy az Agcsernyő név két, egymáshoz közel fekvő, de közigazgatásilag önálló települést takar: nálunk a szlovákul Čierna-nak nevezett község Agcsernyő, Magyarországon (legalábbis a Magyar Államvasutaknál) Čierna nad Tisou város. 4. EGYES NÉVVÁLTOZATOK ELFOGADOTTSÁGA A magyar településnevek csehszlovákiai „rendezéseinek” ideológiai alapját a kiegyezés utáni magyarosítónak minősített politika és általában a történelmi Magyarország elutasítása képezte. Ezért törekedtek a Magyar Király - ság teljes területére való tekintettel kialakított kételemű nevek módosítására, elsősorban a régi megyeneveket tartalmazó előtagok megszüntetésére (pl. Barsbaracska, Pozsonyeperjes, Komáromfiiss, Nyitracsehi), valamint a magyarosított nevek felváltására a korábbi szláv nevekkel. Ezzel szemben Magyarországon később már csak a visszacsatolt területek névanyagát érintő változások történtek, tehát az 1913-as helységnévtár továbbra is mérvadó maradt, s ha magyar nevükön említették a határon kívülre került településeket (akár térképekről, akár más célú, de magyar névanyagot tartalmazó szövegekről volt is szó), akkor ezt használták forrásul a szerzők, s jelenleg is ezek 8. A korábban említett Sároseperjes spontán jellegére utal, hogy ebben a jegyzékben Prešov magyarul Eperjes.
