Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
434 Bauko János A nem rokoni kapcsolatokat kifejező nyelvi eszközök között a bácsi, illetve néni megszólítás kerül első helyre: a tanárnővel (75 tanító néni), tanárral (76 tanító bácsi), iskolaigazgatóval (64 igazgató bácsi), idegen felnőtt nővel (34 néni) vagy férfival (33 bácsi) való találkozás alkalmával, használata tehát a formális kommunikációs helyzetre jellemző. Az általános iskolák 5-8. osztályában tanárok oktatnak, mégis a tanító, az igazgató + bácsi/néni az elterjedtebb megszólítás Szlová - kiában. A szlovákiai magyarok a tanító szót ’pedagógus’ értelemben használják a szlovák učiteľ ’pedagógus’ szó hatására, a tanító bácsi, tanító néni megszólítás az alapiskolában oktató személyre vonatkozik. Magyarországon a tanító lexéma szükebb jelentésű, ’az általános iskola alsó tagozatán oktató’ személyre utal. Az alapiskolások közül a tanárnő, illetve tanár úr változatot 10-en, az igazgató úr (8-an tanító bácsinak szólítják) formát pedig 14-en tüntették fel. Az úr 7 esetben szerepel uram változatban az idegen férfiak megszólítására. Az idegen felnőtt nőt 5-cn hölgyemnek, 4-en asszonyomnak szólítják. Az utóbbi megszólítások a felnőttek körében elterjedtebbek. Az SZI-ben a magyar, illetve szlovák formák arra is utalnak, hogy a diák milyen nyelven kommunikál elsősorban az általa megszólított személyekkel. A továbbiakban gyakoriság alapján közlöm az adatokat, s a legfrekventáltabbaknál zárójelben tüntetem fel az előfordulásukat. Az édesanyát a következő változatokkal (15) szólítják: mami (53), mama (23), anyuci (12), anyu, mamina, mamička, maminka, and, mamka, mamulienka, anyuka, mamuška, mati, mutti (német Mutter), mamo. Az édesapát 16-féleképpen szólítják: oci (30), apu (16), oco ( 15), táti, ocko, tatö, otec, apuci, ocino, fater (német Vater), taťuš, tatko, šéfa, apa, apci, api. A testvéreket becenevükön hívják. A nagymamát 13 változattal szólítják: habi (23), babka (22), mama (9), starká, stará mama, babička, nagyi, nagymama, mamus, mami, mamika, mamenka, nagyika. A nagypapát pedig 12-vel: dedo (27), papa (20), dedko(\l), deduško, nagypapa, starký, starý otec, apuško, papuš, dedulo, deduš, apu. A nagybácsit, nagynénit elsősorban keresztnevükön (49) szólítják, ezt követi az ujo, teta (29), majd a strýko, bátya, bácsi és néni forma. A keresztszülőket leggyakrabban krstná, krstný (29) változattal szólítják, de a magyar keresztpapa, keresztmama, körösztanyu, köri formák is használatosak. A szlovák tannyelvű iskolába járó diákok a következő magyar megszólításformákat használják: anyuci, anyu, and, anyuka, apu, apuci, apa, apci, api, nagyi, nagymama, mamus, nagyika, papa, nagypapa, bátya, bácsi, néni, keresztpapa, keresztmama, körösztanyu, köri. Néhány adatközlő több változatot is feltüntetett az egyes személyek megszólításával kapcsolatban. Pl. az egyik lány a beszédszituációtól függően az anyukáját mamina, anyuci, az apát oco, apu formával szólítja. Ez arra is utalhat, hogy a családban gyakoriak a kódváltások. ÖSSZEGZÉS A köszönés és megszólítás az egymás közti kapcsolatteremtésnek egyik fontos eszköze. Láthattuk, hogy rendszerük változatos és szerteágazó. A társadalom szerkezetének átalakulásával együtt napjainkban is folyton változnak. A bilingvis magyar-szlovák környezet nagy mértékben befolyásolja a használatukat. Az MI-ben a magyar köszönés- és megszólításformák dominálnak, a szlovák formák csak ritkán használatosak, ami a diákok magyardomináns kétnyelvűségével függ össze. Az SZI-ben a szlovák köszönés- és megszólításformák gyakoribbak, ami a tanulók szlovákdomináns kétnyelvűségével függ össze, de a korpuszban szép számban jelennek meg a magyar formák is.
