Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
420 Bauko János ragadványnevek elsősorban önmagukban, egyéb névelem (család-, kereszt-, becenév) nélkül identifikálnak. A felnőttek ragadványnevei általában hosszabb életűek, invariánsak (csak ritkán változnak), az egyén gyakorta egész életén át viseli a közösség által ráragasztott nevet, sőt ez a név öröklődhet is. A ragadványnevek használati köre tágabb, szélesebb körben ismertek és használatosak, elsősorban említőnévként funkcionálnak. A diákragadványnevek rövidebb ideig élnek (az iskolaközösségből kikerülve többnyire nem használatosak a hajdani névviselőre), változékonyak, szükebb közösségben (iskola, osztály) ismertek és használatosak, ritkán öröklődnek, szólítónévként funkcionálnak. Általában egy ragadványnév identifi - kálja a felnőttet, ritkán több; a diákok azonban gyakran viselnek több ragadványnevet. A felnőttekre az egynevűség, a diákokra a többnevüség jellemző. A diákok névhasználata dinamikusan változik, sok név eltűnik, illetve újabbak keletkeznek. A ragadványnevet viselők nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik. A fiatalabbak már nem ismerik teljességgel e névanyagot, és egyre kevesebben lesznek közülük ragadványnevek tulajdonosai. Az egykor homogén falvak manapság egyre heterogénebbé válnak. Az exogámia, lakosságcsere, urbanizáció nem kedvez a ragadványnevek létrejöttének. A társadalmi hatások közül főképpen a Csehszlovák Köztársaság megalakulása utáni időszak és a kitelepítések korszaka (1946—47) befolyásolta a falvak személynévrendszerének megváltozását. A kitelepített családokhoz szorosan fűződő ragadványnév kiszorult a mindennapi használatból. Ezek a nevek már csak az idősebb generáció emlékezetében élnek. A gazdag ragad - ványnév-állomány a homogén közösség összetartó erejét, névadási szokásait érzékeltette. 4. ÖSSZEGZÉS Végezetül elmondhatjuk, hogy a szlovákiai magyarok személynévhasználatára hatással van a magyar-szlovák kétnyelvű környezet. A kétnyelvű személyek gazdagabb névtárból válogathatnak. A társadalmi környezet, a kommunikációs helyzet (formális vagy informális), a kommunikációban részt vevő partnerek befolyásolják az egyik vagy másik nyelvből származó személynévformák kiválasztását és használatát. Az idő - tér - társadalom dimenziója fontos szerepet tölt be a személynevek változásában és változatosságában. Magyardomináns névhasználat jellemzi a szlovákiai magyarokat a nem hivatalos színtéren és szlovákdomináns névhasználat a hivatalos színtéren. A személyneveknek identitásjelölő szerepük van, utalhatnak az egyén nyelvi hovatartozására, a névviselő nemzetiségére. HIVATKOZÁSOK Balázs Judit 1982. A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében. Nyelvtudományi Értekezések 114. Budapest: Akadémiai Kiadó. Bárczi Géza 2001. A személynevek. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 123-142. Bauko János 2008. A szlovák névtudomány múltja és jelene. Névtani Értesítő 30. Budapest: ELTE. 185-193. Bauko János 2009a. Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Nyitra - Budapest: Konstantin Filozófus Egyetem - Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bauko János 2009b. Személynevek iránti attitűdvizsgálatok nyitrai egyetemi hallgatók körében. Borbély Anna - Vančoné Kremmer Ildikó - Hattyár Helga (szerk.) Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotipiák. 15. Élőnyelvi Konferencia Párkány, 2008. szeptember 4-6. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 101. Budapest -Dunaszerdahely - Nyitra: MTA Nyelvtudományi Intézet - Gramma Nyelvi Iroda - Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar - Tinta Könyvkiadó. 249-254.
